Mi közöm hozzá?

Szerző: | okt 15, 2009 | klímaváltozás | 11 hozzászólás

Nem érdekelnek az elolvadó gleccserek, nem érdekel, mennyivel emelkedik a tengerszint. Se gleccserünk, se tengerünk, ez a probléma nem rám tartozik. A klímaváltozás kamu, üzletet csinálnak belőle, félelemben akarják tartani az emberiséget.

Az egész üres riogatás mögött semmi nincs, csak üzleti érdek.

Mennyit fogyasztok, mennyit szennyezek én? Gyakorlatilag semmit! Az ipar szennyezése az enyémnek a sokszorosa. Ha mától semmit sem fogyasztanék, akkor is ugyanannyi szennyet eresztene a világ a levegőbe, mint most, alig kevesebbet.

Elegem van abból, hogy bármerre lépek, mindenütt egy világvége-modellt tolnak az arcomba. Jogom van félelem nélkül élni, nem érdekel, amit erről mondanak. Hazudnak, ijesztgetnek, manipulálnak.

Hagyjanak békén!

Néhány éve nagyjából ezt mondtam, valahányszor valaki a klímaváltozásról beszélt. Úgy gondoltam, egy-két fokkal melegebb nyár simán belefér, miért ne? Az olaszoknál eleve melegebb van, mint nálunk, és egy halom ember vagyonokat fizet azért, hogy a tengerparton süljön ropogósra — most legalább itthon, diszkont áron is kaphatunk majd bőrrákot. Hol itt a probléma?

Olvad a sarki jég? Na ne! Amíg a finnek télikabátban járnak, nekem ne mondja senki, hogy az a ki tudja, milyen vastag jég valaha meg tudna olvadni. Ez kamu.

Hihetetlen.

Ez az egész tényleg hihetetlen. Mégis igaz.

Sajnos. És ez nagy baj.

Azért nagy baj, mert nem gondoltunk rá időben. Ellenkezett a gazdasági érdekeinkkel, hogy olyan elhanyagolható részletekkel törődjünk, mint azzal, hogy ha túl sok üvegház hatású gázt eregetünk a légkörbe, elkezdődik egy melegedési folyamat, amit egy ideig még — egyre nagyobb erőfeszítések árán — meg lehet fékezni, de egy ponton túl már nem, mert a folyamat önfenntartó lesz. Most ott tartunk, hogy már rohammunkában kell megoldást találnunk ahhoz, hogy ne lökjük túl a bolygó klímáját egy olyan kritikus hőmérséklet-változási ponton, ami után már akkor sincs visszaút, ha teljes egészében megszüntetjük a széndioxid-kibocsátást.

Épp tegnap jelent meg egy cikk az Indexen arról, hogy a Vénuszon valaha óceánok voltak, csak az egész vízmennyiség a légkörbe, majd a világűrbe szökött, mert az üvegházhatás elpárologtatta a vizet a felszínről. Elég ijesztő jövőkép. A cikk itt olvasható.

És sajnos nagyon is érint bennünket a gleccserek olvadása. Nem közvetlenül, hanem közvetve.

A világ ivóvízkészletét biztosító folyók tetemes hányadát gleccserek táplálják. Az emberiség közel 10%-a olyan folyók vizét issza, amelyeket gleccserek táplálnak. Ha ezek a gleccserek eltűnnek, félmilliárd ember marad ivóvíz nélkül. Vagyis közel minden tizedik ember.

Ezeknek az embereknek nem lesz más választása, mint elköltözni onnan, ahol most élnek. Ha elképzeli, ahogy a világ 10%-a rászabadul a másik 90%-ra, vagyis ahogy a világ 90%-ában egyszerre 10%-kal megnő a népsűrűség, azért az már kezd elég érdekesen hangzani, nemde? Ez minimum háborúkat jelent.

De oké, tegyük fel, ezt valahogy megoldjuk. Tegyük fel, most az egyszer a győztes oldalon fogunk állni.

Mit kezdünk a megemelkedett tengerszinttel? Ugyanis a sarki jég olvadása — ami nem előrejelzés, hanem már egy ideje jól látható folyamat — nem kis mértékben fogja megemelni a tengerszintet, ha a hőmérséklet emelkedését nem tudjuk megállítani valahogy. Hová költöznek majd a hollandok? Hová költözik Anglia? Ez az egész olyan rosszul hangzik, hogy nyilván nem is lehet igaz.

De igen, ez igaz. És nem 100 vagy 500 év múlva várható.

Az a baj, hogy ha a széndioxid-kibocsátásunkat sürgősen nem csökkentjük minimum 20%-kal, akkor a felmelegedés következményei már 20-50 éven belül, tehát jó eséllyel még a mi életünkben, és 100% eséllyel a gyerekeink életében meg fog történni. Nem "lehet, hogy", hanem egészen biztosan.

Nincs "de", nincs "ha". Ha nem változtatunk gyökeresen a fogyasztási szokásainkon, kigyomláljuk magunkat a bolygóról. Azt már láttuk, hogy az esztelen fogyasztásunknak miylen gazdasági következménye tud lenni egyik pillanatról a másikra — erre jó volt ez a rögtönzött kis gazdasági válság. Ugyanilyen sebességgel tud érkezni a klímaválság is, de ezt majd nem lehet egy egyszerű pénzügyi trükkel megoldani. A klímaválságot nem oldja meg a FED kamu-pénzzel.

A klímaválságban csak a fizika törvényei érvényesek, és a fizika törvényei fütyülnek Barack Obama Nobel-békedíjára (amit nyilván a napokban Afganisztánba vezényelt amerikai katonákért kapott).

1. probléma

Hiába beszélek erről ennyit, ez úgyis csak azokat fogja érdekelni, akiket eddig is eleve érdekelt, akik pedig nem hiszik el, hogy mi várható, ha nem cselekszünk sürgősen, vagy meg se hallgatják, amit mondok, vagy legyintenek, hogy ez csak hülyeség. Ez csak azért baj, mert az ő túlfogyasztásuk következményeit mindannyian viseljük.

2. probléma

Mi a fenét tudnánk mi, magánemberek tenni? Hiszen a világ energiafogysztásának — és az ezzel járó károsanyag-kibocsátásnak — mindössze 20%-át adja a civil lakosság. A maradék 80%-on osztozik az ipar, a mezőgazdaság, a hadászat stb.

Vagyis ha a civil lakosság fogja magát, és holnaptól nem eszik, nem iszik, nem szemetel, nem fűt, nem autózik, nem néz tévét, nem kapcsol villanyt, akkor meg lehet spórolni azt a 20%-nyi károsanyag-kibocsátást, ami a jövőnk záloga, és így megmenthetjük a Földet attól, hogy az emberiség számára lakhatatlanná váljon. Először tehát ki kell iktatni a civil emberiséget, és már meg is vagyunk mentve.

Ez nem hangzik jól.

Akkor ez egy megoldhatatlan feladat?

Ha az lenne, akkor most nem Önnek írnék, hanem keresnék egy megfelelő teherbírású harangkötelet, és arra akasztanám magam. De nem teszem, mert van megoldás. És — ahogy azt a jó megoldásoknál már megszokhattuk — pofonegyszerű.

Mert igaz, hogy a világ károsanyag-kibocsátásának 80%-át az ipar, a mezőgazdaság (stb.) adja, de ez az ipar és ez a mezőgazdaság a civil lakosság vélt vagy valós igényeit szolgálja ki.

Ha Ön mint magánember 20%-kal csökkenti az energiafogyasztását — ez nem nagy ügy, némi odafigyeléssel ennél sokkal többet tud megtakarítani —, és az egész emberiség így tesz, azzal a világ teljes fogyasztását 4%-kal tudjuk csökkenteni. Vagyis már csak 16%-ot kell visszavennünk, és kész is vagyunk. Ezt a 16%-ot kell levernünk az iparon, mezőgazdaságon, tömegközlekedésen stb.

Ha Ön a munkahelyén is odafigyel arra, hogy 20%-kal kevesebbet fogyasszon, 20%-kal kevésbé szennyezze a munkájával a környezetet, és ha ezt mindenki megteszi, akkor ezzel a civil lakosság jórészt meg is oldja az ipar károsanyag-kibocsátási problémáit.

Oké, tudom, hogy nem ilyen egyszerű. Tudom, hogy ahhoz, hogy a globális felmelegedés problémája megnyugtatóan megoldódjon, mindenekelőtt arra volna szükség, hogy a világ gazdasági egyensúlyát ne a mértéktelen fogyasztás adja. Ez már egy nehezebb kérdés, de amíg ezzel nem tudunk mit kezdeni, tehetünk mást.

Néhány gyakorlati tipp

  • Ne vásároljon külföldről behozott élelmiszert, ha van hazai is. Dráma, hogy amíg a szabolcsi almát kilónként 10 forintért venné át a nagykereskedő a gazdától — aki ennyiért nem adja oda, inkább hagyja megrohadni a fán, mert így legalább az nem kerül pénzébe, hogy leszedje —, addig a bevásárlóközpontokban 99,- forint/darab áron is láttam már almát. Naná, hogy nem hazait.

     

    Ez az alma pénzért utazott, üzemanyagot égettek el, amíg idehozták, ennek a következményeit mindannyian fogjuk viselni, a profit pedig a kereskedő cégnél marad. A hazai almatermelők pénz nélkül maradnak, a megtermelt alma pedig ott rohad meg a fán, pedig hányan jóllakhatnának vele! A szabolcsi termelő segélyét az Ön adójából fogják fizetni, és Ön hiába lesz felháborodva azon, hogy már megint megemelték az adóját — Ön tehet róla, ha nem a piacon vett almát, hanem a külföldről ideszállított gyümölcsöt vásárolta meg. Minden mindennel összefügg.

    Szoktassuk rá a kereskedő cégeket, hogy hazai árut — kis távolságból szállított árut — akarjanak eladni nekünk. A többit ne vegyük meg. Így nem lesz érdekük tartani.

    Őszintén: minek nekünk szlovén tej — tele vannak velük a hipermarketek polcai —, amikor a magyar tejgazdaságoktól 40-50 forintért akarják átvenni a tejet? Literenként kb. 30 forintot veszítenének a gazdák, ha ennyiért odaadnák a felvásárlóknak, hát így inkább kiöntik, és levágják a teheneiket. Nem gond, lesz tej a hipermarketekben, csak kicsit távolabbról hozzák. De olcsóbb lesz.

    Támogassa a helyi gazdaságot, ha teheti, vásároljon tejet helyi gazdáktól. Egyre többen szállítanak házhoz friss tejet. Aminek ráadásul tejíze van. Ja, és természetesen nem drágább, mint a hipermarketben kapható szlovén lötty.

    (A szlovénektől elnézést kérek: semmi bajom velük, minden jót kívánok nekik, csak a jelenséggel van problémám.)
     

  • Ne engedje, hogy a használati cikkekből divatcikket csináljon a globalizált világ. Egy mobiltelefon nem 1 évig működik, hanem sokkal tovább. Csak azért, mert trendi, ne cserélje le évente. Az elektronikai hulladékhegyekről itt olvashat egy megdöbbentő cikket.
     
  • Ha számítógépet cserél — ne tegye 2 évente, mert értelmetlen! —, lehetőleg laptopot vegyen. Sokkal kisebb a fogyasztása, mint egy másik gépnek. Ha pedig lecseréli a régit, vagy gondoskodjon a tényleges újrahasznosításáról, vagy adja oda egy iskolának, ha még használható. Nagyon fognak neki örülni.
     
  • Ha teheti, minél kevesebbet utazzon autóval. Tudom, ez nagyon buta kérés egy olyan országban, ahol a tömegközlekedésből csak a tömeg élményéhez lehet hozzájutni, a közlekedéséhez nemigen, mégis azt mondom, hogy ha már autóval jár — bevallom, én is azzal járok —, jól gondolja meg, mikor, mennyit és milyen útvonalon használja. Én havi egy tank benzint engedélyeztem magamnak, és ez egyelőre hónapok óta elegendő, pedig 25 kilométerre lakom az irodámtól. Viszont akármiért nem megyek be.
     
  • Ha teheti, dolgozzon otthonról. El sem hiszi, hogy a 8 órás munkaidő milyen jelentéktelen részét töltjük valóban munkával. Egyszer vegyen magához egy stoppert, és mérje le, mikor végez valóban hasznos munkát, és mikor tölti valami mással a munkaidőt. A nap végén nézze meg, mennyit dolgozott, és csodálkozzon.

    Amióta otthonról intézem a cégem ügyeit, és csak havonta 2-3 alkalommal megyek be az irodámba, sokkal kevesebbet autózom, és napi 2-4 órában el tudom végezni a cégem összes fontos ügyét. Próbálja ki, és vegye észre, hogy a munkánk 80%-át a munkaidő 20%-ában végezzük. A többi időt fölöslegesen töltjük a munkahelyünkön, fölöslegesen égetjük a villanyt, fölöslegesen fut a képernyőkímélő a számítógépünkön.
     

  • Nézzen körül, mit tehet otthon és a munkahelyén annak érdekében, hogy kevesebb energiát kelljen elhasználnia. Jól jár vele, mert egy csomó pénzt meg fog takarítani.

Blog Action Day

Ma több, mint 8000 blogíró egyszerre jelentet meg egy-egy cikket arról, hogy miért is kell odafigyelnünk a klímaváltozásra. Ennek a nem mindennapi eseménynek a neve Blog Action Day. Ezzel 147 országban 11 millió olvasót érünk el. És ez már valami.

Ez a cikk is azért született, mert egyetértek ezzel a kezdeményezéssel, és azt szeretném, ha a világra minél többen vigyáznánk.

Ha Ön is fontosnak érzi, hogy minél több emberhez eljusson ez az üzenet, kérem, linkelje be ezt a cikket.

És még valami.

Ha úgy érzi, tehet valamit azért, hogy a gyerekeinknek is legyen hol élni, ne várjon vele holnapig.

Tegye meg ma.

Horváth Attila

Bélyegző Expressz
Minőségi bélyegzők, expressz gyorsasággal, garanciával!
1163 Budapest, Cziráki utca 26-32., Főépület, 1. emelet 115.

Telefon: 06 (1) 411 1212
Telefax: 06 (1) 411 1313
Nyitva tartás: (munkanapokon) 10 és 17 óra között

www.belyegzoexpressz.hu

11 hozzászólás

  1. Hartl Richard

    Csak egy tipp – hasznos lenne egy továbbküldés lehetőség ismerősöknek, hogy könnyebben továbbküldhessük a linket 🙂 (vagy én nem találom?)

  2. Horváth Balázs

    Nem akarom a kedélyeket lelohasztani, de egy valami szöget ütött a fejemben. A Vénusz bolygón aligha lehetett civil lakosság, illetve ipar-gyár, ami megemelte a széndioxidot a légtérben. Tehát ez a folyamat magától ment végbe, emberi beavatkozás nélkül. Tanulmányok mutatják ki,hogy az emberi károsító tényező mégsem akkora nagy, mint amekkorának gondoljuk.

    Íme egy cikk a vulkánkitörések éghajlatmódosító hatásáról.
    http://www.bebte.hu/vulkanok/eghajlat.htm

    Ezek után elgondolkodtatónak tartom, hogy én, mint kisember mit is tehetnék.

    Persze ez nem jelenti azt, hogy NEM takarékoskodom az árammal, gázzal, vízzel, nem gyűjtöm szelektíven a hulladékot, sokat járnék kocsival.

    Számomra inkább a szeméthegyek növekedése az, ami aggasztó jelenség, mert közvetlen közelről is érint. Tudom, ez is egy összetevője a klímaváltozásnak.
    Ha már nagyrészben megoldható lenne az összes szemét szelektív gyűjtése és felhasználása, akkor már nyugodtabban aludnék, még ha a gleccserek olvadnak

    • Bélyegző Expressz

      Természetesen a Vénuszon nyilván nem emberi tevékenység okozta az üvegházhatást. Viszont hogy az üvegházhatás mire képes, nos, azt jól mutatja a Vénusz mai állapota.

      És nyilván vannak a Föld felmelegedését okozó egyéb hatások is — a légkörbe jutó vulkáni kén speciel pont hűti a földfelszínt, mert visszaveri a napsugarakat —, az emberi hatás jól mérhető.

      Nyilvánvaló, hogy a nem-emberi tényezőkre nincs ráhatásunk, de az emberiekre van. Ezekért felelősséget kell vállalnunk.

  3. Böszörményi Zsuzsa

    Kedves Attila!

    Előrebocsátom, hogy maximálisan támogatok minden olyan kezdeményezést, amely arra irányul, hogy a környezetünket tisztán őrizzük meg az utódaink számára. A konyhámban külön gyűjtöm a papírt és a műanyagot a háztartási hulladéktól, és szelektív hulladékgyűjtőbe rakom, amit lehet. DE!

    A bolygónk egész más ritmus szerint él, mint mi. Rendkívül érzékeny egyensúlyt tart fenn. Egy-két kiragadott adatból, az elmúlt 50 év adataiból, vagy akár pár száz éves adatból nem lehet bizonyítani a globális felmelegedést.

    Tegyük fel, hogy valóban meg fognak olvadni a sarki jégsapkák a több szén-dioxid kibocsátás miatt. A sarki jégbe fagyott fotoszintetizáló algák kiolvadnak, és felhasználják a szén-dioxidot, és oxigént termelnek helyette salakanyagként. Így és még sok ezernyi módon biztosított a légkör egyensúlyi állapota.

    Az erdők pusztítása, az állatvilág pusztítása, az értelmetlen mészárlások az emberi fajban, a fokozott túlfogyasztás valóban ártalmas cselekedet mindnyájunk ellen.

    De ettől még a globális felmelegedés nem bizonyított tény. Hiszen évszázadok óta van hőmérséklet ingadozás. Ami bizonyítható, hogy a városok hőmérséklete megemelkedett az elmúlt kétszáz évben. Azt azonban érdemes végiggondolni, hogy kétszáz év alatt mekkorára duzzadt mondjuk New York lakossága? A nagyvárosokban élő emberek mekkora energiát használnak fel?

    Én óvatosan kezelek minden ilyen „világvége” hangulatkeltést. Azonban ismétlem, ez nyilvánvalóan nem indok arra, hogy pazarlóan, sőt akár pusztítóan bánjunk a minket körülvevő természeti környezettel akár az ember hozta létre, akár az Isten (vagy a véletlen).

    Szép napot mindenkinek.

    • Bélyegző Expressz

      Kedves Zsuzsa!

      Egyetértünk: a világvége-riogatásokból nekem is elegem van. Ugyanakkor nem szabad elmenni a tény mellett, hogy a jelenleg tömegesen felhasznált energiaforrások — ez nem kérdés — jelentős mértékben szennyezik a légkört, elősegítik a felmelegedést, ráadásul a belőlük kinyerhető energia mennyisége már a jelenlegi fogyasztási szint mellett sem lesz elegendő túl sokáig.

      Vagyis mindenképpen újabb energiaforrások után kell néznünk, és mivel az új energiaforrások kiaknázásához technológiát, struktúrát kell építenünk, számolnunk kell az erre fordítandó idővel és energiával.

      Ez még egy ok arra, hogy takarékosabban bánjunk a jelenlegi készleteinkkel.

      Egyetértek, nagyon is egyetértek: félni, félelmet kelteni nem kell, de tudni kell, melyik döntésünkkel milyen következményeket vállalunk (vagy hárítunk át az utódainkra).

  4. Böszörményi Zsuzsa

    Kedves Attila!

    Még egy gondolat eszembe jutott erről. Mert bárki mondhatja, hogy oké, de mi van a természeti katasztrófákkal? Milyen sok van belőlük!

    Az elmúlt 50 évben iszonyatosan felgyorsult a távközlés. Ma, ha a világ egyik végén orra esik egy vallási vezető a papucsában, akkor két óra múlva rajta röhög a világ másik vége, és 24 órán belül fenn van a youtube-on.

    A történelmünk során sorra jöttek a különböző katasztrófák: özönvíz, Atlantisz elsüllyedése, Pompei pusztulása, pestis és spanyol nátha. A legtöbb ilyen katasztrófát csak a mesékből ismerjük. A zseniális és túlélésre teremtett ember azonban megtalálta a módját a védekezésnek minden helyzetben.

    Amit ma látunk, az az, hogy azonnal megszakítják a tévéadást és képes beszámolót láthatunk földrengésekről, szökőárakról, bármiről.

    Ma a 21. század második évtizedének küszöbén néhány veszéllyel szembe kell néznie az emberiségnek. És ezek közül az egyik a hiénatermészetű média, mivel a rendelkezésére álló eszközöket rendkívül manipulatív módon a népesség megfélemlítésére és elbizonytalanítására használja fel. Arra, hogy bebizonyítsa: borzalmasan veszélyes világban élünk.

    Próbálja ki bátran! Nézze meg a híradót, vagy nézzen át egy bármilyen bulvár vagy politikai sajtóterméket, és keressen benne pozitív, életigenlő hírt. Éljen egy hétig híradó és újságolvasás nélkül! Olvasson helyette, vagy nézzen olyan filmet, amit élvez! Beszélgessen a családdal vagy a munkatársaival, a szomszédokkal! Sokkal barátságosabbnak és biztonságosabbnak fogja találni a környezetet, mint korábban. 🙂

    • Bélyegző Expressz

      Kedves Zsuzsa!

      A tévében főleg DVD-t nézünk: a gyerekek meséket, mi, felnőttek pedig arra érdemes filmeket. A sajtó elbulvárosodása, az olvasó-/nézőszám érdekében tett aljas kis manipulációk annyira zavarnak, hogy amennyire lehet, kerülöm a médiát.

      De mivel nem élhetek tájékozatlanul, megvan a magam néhány bejáratott, megbízható hírforrása, amelyen keresztül begyűjtöm a napi betevő információadagomat.

      Egyébként nem az a baj, hogy gyorsan jár az információ — sőt, ez szerintem jó, és több előnye van, mint hátránya —, hanem az, hogy a hírekkel gyakran manipulálják a médiafogyasztót.

  5. Böszörményi Zsuzsa

    Kedves Attila!

    Akkor azt hiszem, hogy teljesen egy véleményen vagyunk.

    Szép napot Önnek.

Trackbacks/Pingbacks

  1. Tudatos Háztartás - 5 tipp, amivel garantáltan pénzt fogsz megtakarítani! - [...] hagyjatok békén… 2009. október. 15. in Nincs kategorizálva. címmel jelent meg Horváth Attila blogjában egy [...]
  2. csocsodalom » Blog Archive » Hallatjuk a hangunkat, avagy az idei Blog Action Day kiértékelése magyar szemmel - [...] „Nincs “de”, nincs “ha”. Ha nem változtatunk gyökeresen a fogyasztási szokásainkon, kigyomláljuk magunkat a bolygóról. Azt már láttuk, hogy…