A legmocskosabb bizniszHa eddig nyugodt volt a lelkiismerete, ez ma garantáltan elmúlik. Pedig 99% eséllyel lefogadom, hogy nem követett el semmit.

A lelkiismeretes emberek, mint Ön is, nagy gondosan, szelektíven gyűjtik a szemetet. Ugye Ön is azt gondolná, hogy az elektronikai hulladékot modern újrahasznosító üzemekben bontják, és okos gépek segítségével a régi kütyükből új kütyük lesznek?

Akkor most kapaszkodjon. Jön a brutális valóság.

A gyanútlan állampolgárok a világ irigyelt és fejlett országaiban szép fegyelmezetten, szelektíven gyűjtik a szemetet, és az elektronikai hulladékot környezettudatosan az erre kialakított telepekre viszik.

Ésszerű lenne, ha ezt a szemetet ezek a szerencsés országok nem utaztatnák még rengeteg üzemanyag elégetése árán, hanem minél közelebb feldolgoznák egy jó biztonságos, automatizált üzemben, hatékonyan, olcsón, jól. Mivel ez messze nem lehetetlen.

Ezt teszi a fejlett világ?

Még véletlenül sem. A fejlett világ nagyon drágán, sok üzemanyag elégetése árán elviszi a szemetet nagyon szegény, nagyon távoli országokba, ahol elpasszolja a nagyon szegény tömegekből kiemelkedni vágyó helyi díler rétegnek, amely próbál helyben meggazdagodni. Hogyan? Úgy, hogy az átvett szemétből a nála sokkal szegényebbeknek biztosít rabszolgamunkát. Miközben elszennyezi a földet, ahol élnek, és a levegőt, amit beszívnak.

És igen: azt a levegőt is, amit Ön szív be, meg amit én. A Föld ugyanis gömbölyű, így előbb-utóbb minden körbeér. Ha átdobjuk a bili tartalmát a kerítésen, nem csak a szomszéddal szúrunk ki. A szag nem áll meg a kerítésnél.

De a fejlett világot, úgy tűnik, ez nem érdekli.

Ma is mutatok egy filmet, igaz, 20 perc, de ne hagyja ki. Legalább az elejébe nézzen bele. Az elektronikai hulladék útját követheti végig, onnan kezdve, hogy a jóhiszemű emberek szépen leadták azt a gyűjtőhelyen, abban bízva, hogy ezzel a környezetvédelem ügyét szolgálták.

A videó angol nyelvű, de azokra is gondoltam, akik nem beszélik a nyelvet. Nekik lefordítottam a legfontosabb részek tartalmát, és azt is feltüntettem, hogy melyik jelenetet hány percnél és hány másodpercnél találják. Ha Ön nem beszél jól angolul, kattintson ide a tartalmi kivonatért. A szöveg új ablakban nyílik meg, a videót pedig itt, az eredeti ablakban tudja megnézni. 

 

A videó forrása: http://www.pbs.org/frontlineworld/

Láthatta, hogy a szelektív hulladékgyűjtés és a hulladékfeldolgozás akár a legmocskosabb környezetszennyezéssel járó maffiabiznisznek is kiváló fedőtevékenysége lehet. Higgye el, nem arról van szó, hogy gyanútlan hulladék újrafeldolgozó cégek eladják az elektronikai hulladékot fejlődő és elmaradott országoknak, anélkül, hogy tudnák, ott mi lesz a hulladék sorsa. Sőt, jól keresnek ezen.

A recept a következő:

  1. Alapítson egy hulladékfeldolgozó céget, és vegyen fel a milliókat az állam által beszedett környezetvédelmi termékdíjból.
  2. Papíron bontsa szét az elektronikai hulladékot, vagy adja tovább bontásra valakinek, aki hajlandó aláírni, hogy elbontja. Neki persze le kell adnia valamennyit az 1. pontban kapott pénzből, de biztos talál olyat, aki kevéssel is beéri --- majd megspórolja a munkásokon. Övé a munka, Öné az élvezet.
  3. Most, hogy megkötötte az évszázad üzletét, elég, ha egy 12 négyzetméteres irodája van, hiszen a szemetet Önnek nem is kell látnia --- mehet egyből ahhoz, akivel Ön szerződött.
  4. Ha igazán ügyes, akkor még a hulladék begyűjtését is le tudja passzolni neki.
  5. Ha ő is ügyes, akkor neki is csak irodája van, és a szemetet nagy konténerekben külföldre szállíttatja (mint a videóban).
  6. Ha Ön nála is ügyesebb, akkor mindezt nélküle is meg tudja csinálni.

És mindeközben az egész világ azt hiszi, hogy már környezettudatosan bánunk az erőforrásainkkal. Pedig dehogy!

Csak azt nem tudom, mit keresek én még mindig a bélyegző bizniszben...

FIGYELEM! FONTOS!

Igenis gyűjtse szelektíven a szemetet, ahol csak lehetséges. Adjon egy esélyt azoknak, akik tényleg feldolgozzák a szelektív hulladékot. (Hátha vannak ilyenek is.) Különben sokkal hamarabb feléljük az erőforrásainkat, és elszennyezzük a környezetünket, mint gondolná.

Tanulság

Van ennek a videónak egy komoly tanulsága. Túl sok dologtól válunk meg indokolatlanul könnyen. Nagyon gyorsan váltogatjuk a mobiltelefonunkat, a számítógépünket --- tényleg ész nélkül fogyasztunk. És látja: nem csinálnak a régi kütyüből új kütyüt, hanem 90%-ban a levegőbe küldik, mi pedig viseljük a következményeit.

Ki él jól ebből?

Az, aki évente eldobható divatcikket csinál az egyébként sok-sok évi használatra alkalmas elektronikai berendezésekből, az, aki --- legyen szó bármiről --- eldobható tömegcikkeket gyárt tartósak helyett, hogy mindig sokat adhasson el, és az, aki környezetvédelmi termékdíjat kap azért, mert ezt a rengeteg vacakot összegyűjti, majd a szeméthalmot mások torkán lenyomja, ahelyett, hogy újrahasznosítaná.

Hogyan állíthatja meg vagy lassíthatja le ezt a folyamatot?

Ne az eldobható vackokat vegye! Figyeljen oda arra, hogy lehetőleg tartós, jó minőségű dolgokat vásároljon. Azokat ritkábban kell lecserélni.

Horváth Attila
Bélyegző Expressz
Minőségi bélyegzők, expressz gyorsasággal, garanciával!
1163 Budapest, Cziráki utca 26-32., Főépület, 1. emelet 115.
Telefon: 06 (1) 411 1212
Telefax: 06 (1) 411 1313
Nyitva tartás: (munkanapokon) 10 és 17 óra között
www.belyegzoexpressz.hu


Írta: belyegzoexpressz  @ 2009/09/01 15:54
 
A(z) „A legmocskosabb biznisz (Mit keresek én még a bélyegző szakmában?)” című bejegyzéshez már 9 komment olvasható.

Radnay Péter

Sziasztok!

Mi évente többszáz gyereknek és szüleiknek a fejébe próbáljuk ugyanezt “beleverni”.
Tetszik az oldal, ha küldesz egy bannert kiteszem a kapcsolatok közé – úgyis most frissítem.
Üdv:
Péter

Bélyegző Expressz

Kedves HUNor!

Köszönöm minden jókívánságodat! Én is minden jót kívánok! Tudod, úgy vagyok vele, hogy elég, ha összesen két ember megérti azt, ami ennek a cikknek az üzenete. (Sokkal többen értették meg, de kettő is elég, és ez nem lehetetlenül nagy szám.)

Aztán ez a két ember — ha minden jól megy — egy héten belül továbbadja másoknak, akik közül megint elég, ha csak kettő megérti, és elég fontosnak tartja ahhoz, hogy továbbadja másoknak. Ez azt jelenti, hogy 15 héten belül 32 ezer olyan ember lesz, aki érti, hogy ez miért fontos. Húsz héten belül egymillió.

És így tovább.

És ez már valami.

Ha nem hinnék ebben, nem is csinálnám. De hiszem, hogy egyszer mindenki megérti.

Horváth Attila

HUNor

Döbbenetes volt végignézni!Köszönöm a lehetőséget Attila!Maximálisan eggyetértek a véleményeddel a témáról CSak annyit EMBEREK EGY FÖLDÜNK?(mert nem a miénk csak kölcsönben van a jövő nemzedékétől és őseinktől)VAN!

Egyébként én is bélyegző vásárlás előtt állok és nagyon meglepődtem mikor a web-lapodra tévedtem(bár nem volt nehéz a google elsőnek dobott ki) szerencsére megérdemled az első helyet három órája olvasom a blogodat és nem tudok elszakadni a gép mellől!!

Nagyon sokat segítettél hálás vagyok érte és külön öröm számomra mikor ilyen lekületű emberrel hoz össze az ÉLET igaz személyesen még nem ismerjük egymást, de ez csak idő kérdése.

Kívánok Neked és Családodnak,Kollégáidnak sok sikert jó egészséget és kitartást ahhoz amit csináltok ,mert bármi légyen is az szívből teszitek nem kizsigerelve másokat mint ahogy a mostani világunkban általában szokás!
Íme a követendő példa kedves honfitársaim és persze a külhoni embertársaknak szintén!

Isten áldjon és szebb jövőt!
Te és amit megjelenítesz erőt ad szerintem nem csak nekem!

Szívélyes üdvözlettel “igaz híve” HUNor

Klára

Elkeserítő,és egyben felháborító mindaz amit itt megosztott velünk.A leg borzalmasabb az, hogy ez is,- mint mostanában minden a világon- csak a pénzről és a haszonról szól.A szép szavak, hogy tegyünk meg minden tőlünk telhetőt az élhető világért hol telnek meg értelemmel? Mikor sem ember élet, sem a természet megóvása nem számít,ha a haszonról van szó, és mi kis emberek csak ámítjuk magunkat azzal, hogy tehetünk valamit.
Elnézést, ha túl pesszimista a hozzászólás, de szerintem aki erről, és ehhez hasonló témákról optimistán tud beszélni, az vagy naív, vagy álltatja magát.

Bélyegző Expressz

Zsuzsa, ez jó!

Böszörményi Zsuzsa

SZR! Mit mondj neki? Hát azt, hogy ez egy gyönyörű világ, és megéri vigyázni rá. :)

Egyébként nálunk a családban nemcsak a szemét eldobálása tilos. Szabály az is, hogy ha bármilyen szeméttel elkezdenek játszani az utcán. (Pl. focizni egy eldobott műanyag palackkal, vagy csak úgy saját örömére belerúg egy nejlon zacskóba) akkor az már az ő szemete. És kötelessége a játék után a kukába tenni. És ez teljesen elfogadott a gyerekeimnél.

Nagy Csaba

Mennyi szemetet eladnak nekünk környezetvédelem ürügyén! Ez most egy jó divatszó lett, s pontosan tudják, hogy a “zöld” termékeket szívesebben veszi az ember. Hát zöldbe csomagolnak mindent…
Nemrég olvastam egy felmérést arról, hogy az email használata mennyire NÖVELI a papírfelhasználást. Senki nem gondolná, igaz? Csakhogy mailben gond nélkül csatolunk hosszú mellékleteket, melyeket az irodában egy mozdulattal nyomatnak ki automatikusan, hogy “majd papíron elolvasom”… a felmérés szerint kinyomtatott szövegek tekintélyes hányadát a nyomtatóról egyenesen a kukába dobják anélkül, hogy valaki egy pillantást is vetne rá.
Szóval itthon is volna még mit racionalizálni…

Bélyegző Expressz

SzR, az én 2 éves kisfiam is most alszik el épp. Nekik valószínűleg azt fogjuk elmondani, hogy miért nem szabad így bánni a világ javaival.

És ha elégszer mondjuk, érteni fogják. A világot csak lépésenként lehet megváltoztatni — mi ennyit tehetünk, de ezt meg kell tennünk. És el kell mondanunk, hogy miért kell vigyázni arra, amink van.

Amikor mi voltunk gyerekek, még teljesen elfogadott dolog volt, hogy az ember a Leó jégkrém papírját csak úgy eldobta az utcán. Ma már nem elfogadott. Ez kis dolognak tűnik, pedig nem az. A lényeg, hogy mindig minden lépést tegyünk meg.

Ha eddig évente cseréltük le a mobilunkat, most bírjuk ki 2 évig. Az már valami.

Aztán meg tudjunk róla, hogy a bébiételes üveget kidobni, és a képszögeknek kis műanyag dobozt venni kétszeres pazarlás, és nem az ára miatt. A képszöget a kiüresedett, vissza nem váltható bébiételes üvegben is lehet tartani.

Aztán meg a bébiételes üvegbe el lehet tenni egy pici adag házi lekvárt, a tetejére lehet vágni egy kis darab maradék anyagot, és máris kész egy kedves ajándék valakinek.

Ha már ennyit megtanul az a gyerkőc, többet fog tudni, mint most a nagy átlag.

SzR

Ez úgy ahogy van elkeserítő, rettenetesen :( És mondom ezt az épp 3 hetes kisfiam altatásából érkezve. Mit mondok majd neki, milyen ez a világ? :(

Szóljon hozzá ÖN is! Ha van ideje, küldje el véleményét
ehhez a bejegyzéshez:

A csillaggal jelölt mezők kitöltésére, kérjük figyeljen!

FONTOS: Véleménye elküldéséhez kérem, írja be az ellenőrző összeadás helyes eredményét!



Kérem, írja ide az összeget számjegyekkel: