Hányszor, de hányszor fordult elő, hogy addig röhögtünk a Főnök viccén, míg kiderült, hogy az az aznapi feladat… Nem tett jót neki az állandó pörgés, a munka, az üzleti csatározások. Az idegei felmondták a szolgálatot. Néha már rá sem ismertünk.

Kedveljük őt, de — maradjon köztünk —, az utóbbi időben mintha nem lett volna mindig önmaga. A legutóbb azt hitte, ő a Napóleon. Az idegeinkre ment, de tűrtük. (Végül is ő a Főnök…)

De ma egy kicsit hátradőlhetünk, mert ma jött két kedves ápoló, karon fogták, és elvitték az őt megillető helyre.

Végre, végre, végre! Végre a Főnök oda is került, ahová való!

Végre egy élhető nap! A világ nem is olyan reménytelen, mint amilyennek látszik.

Ha pedig nekünk jó napunk van, Önnek is az lesz!

Eleget kaszált a Főnök egész évben — mi most szétosztjuk mindazt, amit a raktárban találunk.

Például van itt egy halom zsebbélyegző.

Ha most rendel 4, 5 vagy 6 soros szövegbélyegzőt, féláron adunk hozzá egy zsebbélyegzőt.

Vagy tudja mit? Ünnep az ünnep!

Ingyen adjuk!

Kér hozzá egy cégtáblát is?

Jó, azt is adunk!

Azt a cégnevet írjuk rá, amit a bélyegzőjére kért, rendben? 13 x 18 centiméteres jó lesz?

Tehát, ha vesz egy ilyet:

ajándékba adunk hozzá egy ilyet:

  

meg egy ilyet:

Siessen, ha érdekli a dolog, mert nem hiszem, hogy sokáig nyugtunk lesz.

A Főnök ugyanis idegen környezetben úgy viselkedik, mint egy ember. Csak akkor mondja, hogy ő a Napóleon, ha itt van bent. Szóval attól tartunk, hamarosan kiengedik, ezért tényleg azt mondom, siessen.

Holnap már nem vállaljuk ezt az őrült akciót. (Végül is az állásunkkal játszunk…)

Ha ma éjfélig rendel, minden rendben. Megkapja a bélyegző mellé a zsebbélyegzőt és a cégtáblát is.

De ha reggel visszajön a Főnök, ennek az egésznek vége lesz.

Itt van tehát a titkos link, csak mára, 2010. április 1-re:

>>> Itt tud rendelni.

Pssssszt. Ne szóljon senkinek!

Maradjon ez köztünk!

Miklós és András
(Akik mindennap ettől az őrülttől szenvednek)