Ha már megvan — nem úgy homályosan, hanem a lehető legkonkrétabban —, mi is az, amiért élni szeretne, akkor ideje elindulni felé. Hiszen minden nappal, amit nem azzal tölt, hogy ezt a célt elérje, az életcélját odázza el, nemde?
FIGYELEM! Az, hogy "szénné akarom keresni magam a cégemmel" nem életcél. Ez legfeljebb megteremt bizonyos feltételeket ahhoz, hogy Ön elérhesse az életcélját — ha történetesen ehhez egy halom pénzre van szüksége. Az életcél az, amit azok után érhet el, amikor már minden előfeltételt kipipálhat. Ha csak odáig van meg a terve, hogy gazdag akar lenni, akkor Ön még nem tervezett el semmit. Sőt. Az sem biztos, hogy az Ön életcéljához a gazdagságon keresztül vezet az út.
De ha úgy döntött, hogy ehhez az életcélhoz egy vállalkozáson keresztül szeretné megtalálni az utat — figyelem, nem csak ilyen utak léteznek!!! —, akkor Önnek három útitársra lesz szüksége.
Ma megismerkedhet az elsővel.
Nincs sikeres cég, amelynek élén ne állna egy Ravasz. Ne tévessze meg a neve, nem a rókára gondolok a mesében, aki ott többnyire negatív hős. Ez a Ravasz nem rossz, nem tisztességtelen, nem akar becsapni senkit.
Egy csavaros észjárású emberre gondolok, aki, ha el akar jutni valahová, akkor addig keresi az odavezető utat, amíg meg nem találja. Ha pedig bebizonyosodik, hogy ilyen út nincs, akkor csinál egyet.
Ha nem lehet ilyen utat csinálni, akkor
- ezt nem hiszi el;
- ordít;
- odamegy másképp.
Az ilyen ember nagy álmodozó, többnyire a realitásoktól távol járnak a gondolatai. Figyelem! Nem a lehetetlenben, hanem a realitások fölött. Vagyis ő alakítja a realitást.
Az ilyen emberek nélkül biciklivel kellene a Holdra mennünk — azaz inkább gyalog, mert a biciklit is az ilyenek szokták megálmodni. Nem biztos, hogy ők is készítik el, sőt, többnyire nem ők a kivitelezők, de ők látják először lelki szemeik előtt. Megtervezni, legyártani ezek után már — hamarosan egyet fogunk ebben érteni — gyerekjáték.
A Ravaszt semmi nem érdekli, csak az új lázálma. Elképzelései a realitás-irrealitás határán mozognak, többnyire e határ túlsó oldalán. Nem érdeklik a részletek, ezeket — ebben nincs igaza, de a saját szempontjából ez mégis érthető — elhanyagolható apróságoknak tartja.
— Majd megoldja valaki, aki ért hozzá — gondolja. És a legtöbbször tényleg megoldja valaki.
A környezete többnyire nem tartja normálisnak, de ez őt nem érdekli. Ha valamit szeretnek benne, az pont az, hogy nem teljesen normális. Nem őrült, nem közveszélyes, de nem is hasonlít a normális emberekre. Minden fejlődésnek ő a mozgatórugója, nélküle nem történnek nagy dolgok.
Ha nincs egy ilyen karakter a cégében, ne legyenek nagy tervei, mert sosem lesz igazán eredményes. A legjobb esetben is mások után fog menni, mások kitűzött céljait fogja megvalósítani minden komolyabb meggyőződés nélkül, maximum azért, mert úgy látja, hogy náluk ez működik.
Ha Ön igazán szerencsés, akkor Önben benne lakik a Ravasz. És erre azért van meg minden esélye, mert azt, hogy céget alapítson, csak egyvalaki súghatta Önnek, ha ez a sugallat bentről jött: a Ravasz.
Ha a környezete a nagy bejelentés — "gyerekek, céget alapítok!" — után elkezdte sorolni, hogy miért nem tenné jól, ha vállalkozásba kezdene, és Ön senkire nem hallgatott, akkor Ön a Ravaszt követte.
Keresse meg, hogy az Ön vállalkozásában hol van a Ravasz, és adjon meg neki mindent, amit csak kér. Nélküle nem jut el sehová.
Van egy rossz hírem is: a Ravasz egymaga csak álmodozó, és nem is egyszerűen félkarú óriás, hanem egyenesen egy félkarú rabló. Ön fönt bedobja a pénzt a Ravasz álmaiba, és lent nem jön ki semmi.
Ezért van szüksége még az Agyra és a két füstölgő puskacsőre.
Róluk is írok, hamarosan. Addig keresse a Ravaszt.
Vagy már megvan? Esetleg a Ravasz már Önnek dolgozik, de még csak a pénzét viszi? El ne engedje! Hamarosan meg fogja tudni oldani ezt a problémát.
Horváth Attila
Bélyegző Expressz
Minőségi bélyegzők, expressz gyorsasággal, garanciával!
1163 Budapest, Cziráki utca 26-32., Főépület, 1. emelet 115.
Telefon: 06 (1) 411 1212
Telefax: 06 (1) 411 1313
Nyitva tartás: (munkanapokon) 10 és 17 óra között
www.belyegzoexpressz.hu
Igen, nekem megvan, de tényleg csak a pénzem viszi – nagyon. Várom a következő cikket…
Gratulálok, nagyon jó írás Attila. Mindig tudod fokozni. Várom a folytatást!
Nagyon összeszedett, szemléletes, szuper írás! Köszi!
…ami felmerült bennem kérdésként, hogy vajon a Ravasz – dolgozzon akár a legkiemelkedőbb, legkreatívabb stb stb pozícióban – igazán hosszú távon tud alkalmazottként dolgozni?
A legcélabb célját azt össze tudja egyeztetni, tényleg igazán hosszútávon egy céggel, ahol ő alkalmazott? Pláne Magyarországon?
Nem a pesszimizmus, pusztán a kiváncsiság iratja velem ezt, és ha tudtok erre példát ( a Cég, és a Ravasz) elküldenétek esetleg ide, mert engem érdekelnének az ilyen cégek, és az ilyen emberek…..
Szeretnék szemlélődni, tanulni….
előre is köszi!
„…ami felmerült bennem kérdésként, hogy vajon a Ravasz – dolgozzon akár a legkiemelkedőbb, legkreatívabb stb stb pozícióban – igazán hosszú távon tud alkalmazottként dolgozni?”
Semmiképpen. Ha igen, akkor csak addig, amíg rá nem jön, hogy az alkalmazotti státusz gátolja abban, hogy az legyen, aki valójában.
Azt gondolom, hogy a Ravasz az a karakter, amely nem hiányozhat egyetlen cégvezetőből sem.
Figyelek!
a fene ezt a wolfgábort, minek tanít neked ilyen nyálcsorgatós dolgokat! 🙂
Attila, amiről most írok, az azon kevés dolgok egyike, amit nem Gábortól tanultam. 🙂
…szerintem a célzás nem az AMIT-nek szólt, hanem az AHOGY-nak….
Mindenesetre most ezügyben, az AMIT, és az AHOGY is nagyon szuperül a helyén van!!!
…jöjjön, akár innen, akár onnan…
😉
Tetszik a szöveg. Azt hiszem magamra ismertem. Éppen az Agyat és a többieket keresem, ezért kíváncsian várom a folytatást.
Eccer ezt olvastam valahol: minden vállalkozásnál kell hogy legyen egy
Álmodozó. Te Ravasznak nevezed.
Asszem ez a név jobban illik hozzá. 😉
Ha nem az, könnyen az álmodozni nem szerető Ravaszabbak áldozatává válik.
Kis hazánkban pl. nehezen elképzelhető, hogy egy -a trendeket ismerő, realista- Álmodozóval megáldott/megvert vállalkozás szellemi termékeiért fizessenek. Minek, ha úgyis megy, (vagy éppen csődbe megy) a cég?
Persze, ha bejön a biznisz, akkor már OK, de hogy magasabb profitért többet kockáztatni? Azt nem…
Ilyen környezetben adj el FényFűtést! 🙂
Üdv: SLux FényFűtés
Egyetértek, nagyon jó a felvezetés.
Az első után azt hittem, megint időgazdálkodás lesz (persze nem lett volna rossz).
Most az egyik kedvenc, bár már nagyon rég olvasott könyvem jutott eszembe, Gerbertől az E-Myth.
Ott mintha 3 személy lett volna, a vállalkozó, a menedzser és a szakember.
Kíváncsian várom a folytatást!
Stimmel, benne van az E-Myth is. Azt igyekeztem továbbgondolni.
Érdekes fejtegetés, igazából sosem olvastam még erről, így összeszedve, de azt hiszem pont emiatt lettem vállalkozó. Ez az, amiért sosem fogadom el azt, hogy amit mások csinálnak az az üdvözítő, s csak úgy lehet, sehogy máshogy.
Ha hasonlattal szeretnék élni akkor szememben ez olyan, mint amikor egy áruház előtt sor képződik. Én nem csak azért nem állok be a végére, mert utálok sorban állni és várakozni, hanem mert engem ilyenkor az foglalkoztat, hogy mi a sikerének a kulcsa. Tudom, hogy nem lennék sem elégedett, sem boldog, ha nekem is jutna abból, amiért annyian képesek várakozni. Engem csak az érdekel ilyenkor, hogy az eladó miképpen érte el a sikert. Ahhoz pedig nem kell beállnom a sorba, maximum beszélgetni azokkal akik be szeretnének állni.