Elég sokat fintorogtam már azon, hogy a fapados légitársaságok tönkretették a repülés élményét. Amikor én voltam 20 éves, repülni még igen elegáns dolog volt, amihez, mint a színházba, étterembe, rendesen fel is öltöztünk, és lelkileg is felkészültünk. Mára ez megváltozott: a fapadosok a sárga busz szintjére hozták a légiközlekedést.
Ez ebből a szemszögből nézve rossz, ugyanakkor ezeknek a cégeknek elvitathatatlan érdeme, hogy az utazás élményét egyre több és több ember számára tették elérhetővé. A Booking.com és az AirBNB pedig kiváló hátteret ad egy-egy jól szervezett külföldi úthoz. Mi magunk is többször jártunk már remek helyeken külföldön egy vonatos vidéki nyaralás árából. Szóval valamit valamiért. Eltűnt a nyakkendős fíling a repülés egy bizonyos szegmenséből, és a ferihegyi SkyCourt váróban is a KFC meg a Burger King uralja a terepet, de a világ elérhetőbbé, megismerhetőbbé vált, és ez vállalható kompromisszum. Ráadásul a fapados cégek is egyre pontosabbak, és mivel már nem a hagyományos légitársaságokkal versenyeznek, hanem egymással, egyre javul a szolgáltatás színvonala is.
Már eltelt néhány nyár anélkül, hogy megosztottam volna azokat a jópofa ötleteket, amelyek a vakáció alatt szembejöttek velem. Átlapoztam a jegyzeteimet, előástam a fényképeket. Eljött az idő, hogy megírjam ezeket itt a blogon.
Mint mondtam, ez több évi gyűjtés, különböző országokból. Nem a hely számít, hanem az ötlet.
1. Wonka
Kevés dolognak tudok nehezebben ellenállni, mint a csokiboltoknak. Főleg, amikor ilyen kínálattal csalogatnak. A kirakat egyébként is roppant impozáns volt, de ez a tábla a Charlie és a csokoládégyár c. filmből, Willy Wonka nyerő szelvényével… szóval megnézném, ki tudná kihagyni. Egyértelmű, hogy ebben az üzletben nem közért áron adják az édességet, de az összes filmben megtalálható csoki-zizi-madártej kapható volt. A Harry Potterből a Bagoly Berti-féle minden-ízű cukorka, ugyancsak innen a csoki béka a mágikus kártyával, és még számtalan nevezetes édesség.
Természetesen sorba kellett állni, mert a különlegességre mindig van vevő.
2. Helyi termékek
Alapvetően kétféle turista létezik. Az egyik bármerre jár, szereti a biztonságos, jól bejáratott ételeket enni. Ők azok, akik azért esznek a McDonaldsban, mert ott pontosan tudják, mit kapnak. Míg egy helyi étterem teraszán soha nem lehet tudni, mi kerül a tányérra, vagy ha mégis, ki tudja, ízleni fog-e. Még a rendszerváltás előtt egyszer arra vitt a jószerencsém, hogy eljutottam Barcelonába, és egy ottani modern egyetem menzáján (ami még most is vetekszik egy 4 csillagos szálloda svédasztalával) ebédelhettem egy héten át. Amikor ezt elmeséltem itthon, mindenki arról faggatott, kipróbáltam-e a sokféle tengeri herkentyűt, amit választhattam. Teljesen le voltak forrázva a választól, hogy én végig a biztonságos rántott húst majszoltam egész héten.
Azóta másképp csinálom, és mindenhol kipróbálok valami helyi, de azért biztonságos ételt.
Amikor pedig veszek valamit – főleg az otthoniaknak szánt apró ajándékoknál – nagyon odafigyelek arra, hogy helyi dolgokat vásároljak. Ezért is tetszett nagyon ez a csoki, ami egyébként olyan, mint nálunk a Négercsók. A gyártó nagyon bölcsen feltüntette rajta, hogy a cég, ahol készül, bizony még mindig családi vállalkozás.
Egész más érzés úgy vásárolni, hogy tudom, olyannál hagyom a pénzemet, aki ebből a gyerekét iskoláztatja, ebből járatja nyelvórára, edzésre. Persze, tudom, a nagy cégeknél is emberek dolgoznak, de egész más érzés egy családi vállalkozástól vásárolni.
3. Még mindig a helyiek
Ezen a repülőtéren épp átépítették a csomagkiadó sort, így valamivel többet kellett várni a cuccokra, mint máshol. Erre több tábla is figyelmeztetett, tehát számítottunk rá. A helyiek pedig tudták, hogy a táblát komolyan lehet venni, és elugrottak az érkezési oldalon található, valóban áfa-mentes üzletbe. Talán ez volt az egyetlen olyan reptér, ahol a terminál boltjaiban valóban olcsóbbak voltak a termékek, mint a város üzleteiben. Más repülőtereken a duty-free üzletek fennen hirdetik, hogy vám- és adómentesek, de egy lényegesen magasabb árfekvésből engedik el az áfát, vagyis egyáltalán nem jelent megtakarítást ott vásárolni. Ezek az üzletek egyébként sem az áraikkal vonzzák be a vevőket, hanem a különleges, sokszor direkt a reptéri boltok számára gyártott termékekkel, amelyeket sehol máshol nem lehet megvenni. Az áfa-mentesség csak egy kísérő szlogen.
No de ezen a repülőtéren a helyiek és a tapasztaltabb turisták valóban a reptéri üzletben kezdtek, míg a bőröndök megérkeztek a futószalagra. Ez a tábla pedig egy jópofa gondolattal buzdítja ugyanerre a frissen érkezetteket: "Ha olyan csomagot látsz, amiért még nem jött a gazdája, biztos lehetsz benne, hogy az egy helyi lakos, aki el nem menne innen anélkül, hogy be ne vásárolt volna a reptéri üzletben."
4. Víz sorban állás nélkül
Ez az egyik kedvencem. Egy repülőtéren a legtöbb üzletben minden vásárláshoz kérik a beszállókártyát. Ez elég macerás, főleg, ha az ember csak egy üveg vizet szeretne venni az útra. Ez a roppant egyszerű megoldás megoldja a sorban állás és a beszállókártya pakolászás gondját is. Nem valami bonyolult szerkezet: egy polcrendszer, egy tábla, hogy mennyibe kerül a víz, és egy doboz, ahová be lehet dobni az árát. Ez ugyanis egy becsületkassza.
Kiválóan működik. Ráadásul 30 centtel olcsóbb itt a víz, mint a pénztárnál. Mindenki jobban jár azzal, hogy nem a kasszákat terheli ez a vevői forgalom.
5. Hogy ne kelljen megtanulni a tej nevét
Amikor az ember nagyon külföldön van, jól jön egy olyan márkanév, ami segít kitalálni, hogy mi is lehet a termék.
Itt nem sokat kellett gondolkodni:
6. Miniversum
Ahhoz, hogy valami nagyon jót lássunk, nem kell feltétlenül külföldre utazni. Sőt, sokszor a városból se kell kimozdulni. Mi időnként felülünk Budapesten a Hop-On Hop-Off buszra, és megnézzük a várost úgy, ahogy egy külföldi is teszi. Meglepő, hogy a házak, amelyek között közönséges napokon lefelé bámulva közlekedünk, milyen különlegesek. Pont annyira, mint idegen városok házai, csak azokat mindig érdeklődéssel nézzük. Nem az utcák alsó másfél méteres sávját, hanem úgy egészében. Érdemes néha így járni a mi gyönyörű városainkat, falvainkat is. Az a rengeteg külföldi turista nem tévedhet: tényleg gyönyörű helyen élünk.
Az egyik budapesti kedvencem a Miniversum. Aki valaha villanyvasutazott, tudja, hogy ebből nem lehet kinőni. Fiús apukáknak kihagyhatatlan. A terepasztalokat rendkívüli műgonddal és nagyon jó humorérzékkel készítették el. A kiállítás végén természetesen egy kis üzlet várja a látogatókat. Ez a világútlevél sajnos nem eladó, de rengeteg jópofa bélyegző lenyomat van benne – csak hogy a saját szakterületem is szerepeljen végre ebben a bejegyzésben.
7. A gyerek se álljon kukán külföldön
Mindig meglepődök, hogy a fiam honnan ért a körülményekhez képest ilyen jól angolul. A "körülményekhez képest" alatt azt értem, hogy az iskolai nyelvoktatáshoz képest. Ő mindig megnyugtat, hogy a nyelvtudását a számítógépes játékok és a YouTube videók alapján szerzi. ez egyben azt is jelenti, hogy vagy nagyon gyorsan tanul ezekből, vagy én nem tartom jól a gyeplőt. Egy biztos: nem az iskolai, nyelvtanközpontú idegennyelv oktatás pallérozta ki így az elméjét.
Nem az iskolát akarom bántani: ők egy adott tanterv szerint dolgoznak, és ennek a tantervnek az egyik legfőbb stratégiai célja a nyelvtani alapok rögzítése. Én sokkal inkább a kommunikáció alapú nyelvtanulásban hiszek. Ezért örültem meg nagyon, amikor belefutottam ebbe az anyagba az angolnyelvgyerekeknek.hu oldalon. Ezzel a leckesorozattal a gyerek játszva tanulhat, közben élvezheti, hogy hagyom képernyőzni. És a végén még nekem lesz könnyebb, amikor külföldön vagyunk – kevesebbet kell majd fordítanom, mert a lényeget magától is érteni fogja.
0 hozzászólás