Bár a bélyegző mára már sokkal inkább adatközlő, mint hitelesítő eszköz, valahogy az egykori keleti blokkban mintha a hitelesség kultusza lengné körül mindazt, amit lepecsételtek. Pedig amire stemplit lehet nyomni, azt hamisítani is lehet, és amivel bélyegezni lehet, az illetéktelen kezekbe is kerülhet.

Vidám bélyegzős horror következik, aztán azt is elárulom, hogyan lehet megelőzni a bajt.

1. rémmese – Munkáltatói igazolás

A munkavállalónál otthon bedöglik a mosógép. Ráadásul az is most hasít a tudatába, hogy vészesen közeledik a foci VB, ergo már most fel kell készülni egy megfelelő képátlójú, lehetőleg 3D-s lapostévével. Természetesen hitelre. A vásárlás összegét fedezni képes hitelhez egész más kinézetű jövedelemigazolásra lenne szükség, mint amit a munkaadó ki tudna állítani. Ekkor felébred benne a kreatív ember, letölti az internetről a jövedelemigazolás sablon szövegét, kitölti a bank számára tetszetős adatokkal, majd odarittyenti rá a cégbélyegzőt, meg valami olvashatatlan aláírást.

Hol itt a probléma? (Azt leszámítva, hogy ez legjobb tudásom szerint minimum magánokirat hamisítás – vagy köz? -, ami úgy kezdődik, hogy 1 év 6 hónap, na de ez a hamisító problémája.) A dolgozója valószínűleg fizetni fogja a hitelt, ha meg nem, majd a bank elbeszélget vele.

Na de mi van akkor, ha valamiért az események olyan fordulatot vesznek, hogy a munkavállaló esetleg mégsem fogja tudni fizetni a hitelt, és a bank egyik lehetséges megoldásként az igazoláson szereplő, a valósnál jóval magasabb összegre bejelentett fizetésből szeretné vonni a törlesztőrészleteket, de ez nem sikerül neki? Garantálom, hogy el fog fehéredni, amikor megmutatják, hogy az Ön nyilatkozata alapján feltételezik, hogy a kolléga annyit keres, amennyit Önnek eszébe se jutna fizetni neki.

És mi van, ha ekkor a bank megkérdezi Önt, hogy az a munkatársa, akit Ön X forint jövedelemre jelentett be, miképpen kapott a cégtől jövedelemigazolást 2X-re? Vagy ha nem sikerül ezt a kérdést tisztázniuk, akkor a bank jelzi az adóhatóság felé, hogy itt valami nem stimmelt a papírokkal? Oké, elismerem, kicsi a valószínűsége, hogy így érjenek körbe a papírok, de azért a matematikai esély nem nulla.

2. rémmese – A számlagyár

Ön egyszer csak levelet kap az adóhivataltól, hogy fáradjon be adategyeztetésre, mert egy kapcsolt ellenőrzés során olyan számlákra bukkantak, amelyet az Ön cége adóbevallásában nem találnak, pedig a cége a számlák kibocsátója, és tisztázni kellene, hogy mi itt a helyzet. Ön először a könyvelőt fogja felhívni, aki az egészből egy szót sem fog érteni. Erre Ön valószínűleg ordítani kezd vele, amiért nem elég, hogy trehányul dolgozik, de még azt sem tudja, mibe köthettek bele. Pedig valami más történt, a baj sokkal nagyobb, csak Ön ezt még nem tudja.

Mit gondol, teljesen ki van zárva, hogy valaki megszerezze – akár csak egy pár órára – az Ön bélyegzőjét? Olyan, akinek minden ellenkező törvényi előírás ellenére sikerül valahol cégbírósági végzés és aláírási címpéldány nélkül kézi számlatömböt vásárolnia, amit gyorsan telepecsételhet vele? (Hány helyet mondjak, ahol szinte első szóra adnak így számlatömböt?) Mert ha ez nem lehetetlen, akkor Ön akár egy sokmilliós adócsalási ügy vádlottja is lehet. Amiből néhány év alatt tekintélyes ügyvédi költséggel simán kimossa magát, ha szerencséje van. De addig azért át fog menni pár életre szóló élményen. És ha valami mégsem menne jól, akkor fizethet egy csomó adót mások helyett. Talán sosem tudja meg, kik helyett.

3. rémmese – A garancialevél

Ha garanciális termékeket árul, amelyekhez szükség van pecsétes garancialevélre, jó, ha vigyáz arra a bélyegzőre, amit ezekre a papírokra szoktak nyomni. (Most lélegezhetnek fel azok, akik – mint a Bélyegző Expressz is – örök garanciát adnak. Őket ez a probléma nem érinti.) Egy garancialevélre nyomható bélyegző kincset érhet egy olyan munkatársnak, aki ebből szeretne hasznot húzni. Vagy egy volt munkatársnak.

Szeretne új terméket adni egy olyanért, ami már kifutott, de a garancialevele alapján Önnek kutya kötelessége kicserélni? Nem? Akkor vigyázzon jobban a bélyegzőire!

4. rémmese – Áruátvétel

Persze rég elmúltak azok az idők, amikor a Lenin Kohászati Művek bélyegzőjéért – vagyis a lenyomatáért – akár tankhadosztályt is lehetett vásárolni hozomra. De ne legyintsen könnyelműen.

Árubeszerző megérkezik a nagykereskedéshez, akivel az Ön cége hó végén számol el. Átveszi a szállítmányt, a szállítólevelet lepecsételi, aláírja, elköszön, távozik. Majd 10 perc múlva visszamegy, és szól, hogy bocs, fiúk, lemaradt egy pár tétel, most szóltak mobilon, hogy jöjjek vissza értük. Ezek már külön szállítólevélre kerülnek, és Ön nem fog találkozni vele az áru átvételekor, csak akkor, amikor ki kell majd fizetni. Ha a szállító kolléga ügyes, akkor ezek a tételek mind olyanok, amiket ön is szokott vásárolni, tehát nem tűnik majd fel a számlán, hogy valaki rendelt ilyet, és ha tényleg elég rafinált az ember, akkor nem vesz belőlük túl sokat, csak annyit, hogy Önnek ne tűnjön fel a különbözet. A második körben elhozott cuccokat persze saját zsebre adja el a kolléga – az Ön piacán!

Egy kereskedő ismerősömet hónapokig fejte így a saját szállító alkalmazottja, és talán soha ki nem derül az egész, ha az egyik nagykerből nem hívták volna fel azzal, hogy "barátom, egyszer írjátok már meg normálisan, mi kell nektek, mert az tarthatatlan, hogy az embereim azért dolgoznak mindig kétszer, mert a sofőröd mindig a kapuból jön vissza, hogy kell még valami".

Mit tegyen, ha ilyen helyzetbe kerül? Egyáltalán: hogyan kerülheti el ezeket a helyzeteket?

Minél cifrább a történet, annál biztosabb, hogy ügyvédre lesz szüksége. Fontos, hogy soha ne essen pánikba. Magyarország jogállam: simán előfordulhat az is, hogy ha nem követett el semmit, nem kap súlyos büntetést. Legalább is van rá esély, hogy megússza. De nem irigylem azért, amit egy ilyen eljárás során át kell élnie – akkor sem, ha végül megnyeri. Persze az élet annyival jobb rendező, mint a hollywoodi filmek, hogy itt általában nem giccsezik el a befejezést holmi happy enddel. Szóval feltétlenül azt tanácsolom, hogy ha már baj van, akkor forduljon ügyvédhez (vagy elevenítse fel az orosz tudását, és keressen befolyásos barátokat erről a nyelvterületről).

Első körben elég, ha azt bizonyítani tudja, hogy a probléma alapjául szolgáló dolgot olyan bélyegzővel követték el, amelyhez Önön kívül más is hozzáférhetett. Innentől kezdve a bíró mérlegelési jogkörére és bölcsességére kell bíznia az életét. Nem irigylem érte, de járhatna rosszabbul is.

Minden kezelésnél többet ér a megelőzés

Éppen ezért kérem, fogadja meg ezt a néhány praktikus tanácsot.

1. Kocsit, hanglemezt, fogkefét, barátnőt és bélyegzőt soha nem adunk kölcsön! Olyan bélyegzőt, amivel bármit el lehet követni, csak megbízható ember kezébe adjon, neki is csak bizonyos óvatossági rendszabályok mellett. (Lásd alább.)
2. Minden olyan bélyegzőről, amivel adni-venni lehet, igazolást, garancialevelet, adóigazolást, jövedelemigazolást, bármit hitelesíteni lehet, vezessen bélyegző nyilvántartást. Magyarul: aki az adott bélyegzőt használja, vegye át írásban, és nyilatkozzon arról, hogy tisztában van az ezzel járó felelősséggel, és felel az illetéktelen használatért. Nagyon pontosan – mindenképpen írásban! – le kell fektetni a bélyegző használatához kapcsolt jogköröket és a felelősséget.
3. Minden olyan munkatársának, aki fontos bélyegzőt (tehát nem "Faxolva" vagy dátumbélyegzőt) kezel, legyen névre szóló pecsétje. Oké, nem kell, hogy rajta legyen az illető neve – egyébként miért ne? -, de legyen a lenyomaton egy biztonsági jel. Vagy egy sorszám. Vagy annyi, hogy "Áruátvétel". A biztonsági jel lehet akár egy különleges karakter is. Például van, aki jobban szereti, ha az "i" betűre nem tesznek pontot – innen tudja, hogy egy lenyomat igazi-e vagy hamis. (A hamisítók ráteszik, mert azt hiszik, hogy a lenyomat hibás, ami alapján dolgoznak.) A lényeg, hogy a bélyegző legyen azonosítható.
4. Rögzítsék írásban azt is, hogy a bélyegzőért az azt átvevő felel, és köteles azonnal írásban bejelenteni, ha eltűnik, megsérül, megsemmisül. Ezzel azt is eléri, hogy – mivel senki nem szeret bíróság elé állni -, munkatársai legalább nem fogják elöl hagyni a pecséteket. Ha minden munkatársa azonosítható lenne a pecsétje alapján, akkor megszűnnének a jogi felelősségről szóló viták.
5. A cég stratégiai irataihoz használt bélyegzőnek egyedi lenyomata legyen, és ilyen pecsétje csak Önnek lehessen. Soha ne tartsa mások által hozzáférhető helyen!
6. Az aláírási címpéldányon és a banki utalásokhoz szükséges aláírásmintán is elsődleges azonosító az ön saját kezű (!!!) aláírása legyen! Kiegészítheti ezt a cégbélyegzővel, de fölösleges.
7. Idegen hamisítók ellen védekezzen többszínű lenyomatú bélyegzővel vagy dombornyomó szárazbélyegzővel.

Ha már annyit megtesz, hogy mindenkinek saját, egyedi azonosítójú bélyegzője lesz, és mindenkinek elemi érdeke, hogy ne hagyja elöl a saját pecsétjét, akkor a legtöbb zűrös helyzetet meg fogja tudni előzni. Hiszen senki nem olyan ostoba, hogy a saját egyedi azonosítójú bélyegzőjével csaljon. Ha pedig mindenki zárja a saját bélyegzőjét, akkor nem egyszerű a máséval visszaélni sem.

És még egyszer: ha helyzet van, ne essen kétségbe, hanem keressen gyorsan egy ügyvédet.