Stratégiai döntést hozni mindig stresszes. Ha Ön egyedüli döntéshozó, akkor azért, mert bár senki nem szól bele, hogyan határozzon, a felelősséget — és valószínűleg a következményeket — Ön viseli. Ha pedig egy döntést másokkal egyeztetve kell meghoznia, biztos vagyok benne, hogy minél fontosabb ügyben értekeznek, annál kevésbé fogják tudni elkerülni a parttalan, sokszor érzelmi alapon fellángoló vitákat.

Pedig van megoldás, ráadásul olyan megoldás, amelynek segítségével minden szempontot jól körül lehet járni. Ezzel a módszerrel az ötletgazda — aki szükségszerűen bele van szerelmesedve a saját javaslatába — is minden álszerénység nélkül feltárhatja zseniális ötletének minden előnyét, ugyanakkor a szkeptikusok is felsorolhatnak minden ellenérvet. Mindezt anélkül, hogy bárki megsértődne vagy érzelmi vitákat kellene folytatni.

Remélem, lesz, aki a hétfői osztályértekezlet előtt fogja olvasni, könnyen meglehet, hogy sokkal simább napja lesz, mint korábban ilyenkor.

Ezzel a módszerrel egyrészt megspórolhatja a parttalan vitákat, másrészt minimálisra csökkentheti annak a kockázatát, hogy rossz döntést hoz. Végül pedig az egész döntési folyamatot hihetetlenül fel tudja gyorsítani — anélkül, hogy elhamarkodottan kellene határoznia. Sőt! A legrövidebb idő alatt a legtöbb érvet fogja összegyűjteni. Utána a döntéshozatal már csak egyszerű matek.

Íme a módszer, Edward de Bono (a kép forrása: http://www.debonothinkingtraining.com) zseniális elmélete:

Mint annyi mindennek, ennek a módszernek a zsenialitása is a fókuszváltásban van.

Legfontosabb vitáink szinte soha nem a 2 x 2 = 4 problémáját feszegetik, hanem ennél sokkal összetettebb dolgokat. Sokkal kevésbé nyilvánvaló tények láncolatát és kölcsönhatását, ezek lehetséges következményeit. Ez a módszer a következő két alapvetésből indul ki:

• Ha hatan hat különböző nézetből látunk rá egy dobókockára, mindannyian másik számot látunk. Egyikünk sem téved, de egyikünk sincs a teljes igazság birtokában.
• Aki lelkesen javasol egy megoldást, nem képes ugyanebben a pillanatban e javaslat hátrányait is átlátni. Aki pedig épp egy szerinte nem tökéletes megoldás hátrányaitól tart, nem fog tudni a javasolt megoldás esetleges előnyeire koncentrálni.

A hat gondolkodó kalap módszer lényege, hogy egy vitatémát a vitában résztvevő valamennyi partnernek minden lehetséges szempont szerint körbe kell járni.

A hat szempontrendszert hat különböző színű kalappal szimbolizálja a módszer. A megbeszélés különböző fázisaiban a vitapartnerek — és ebben rejlik a módszer lényege — mindig azonos színű kalapot "viselnek". Vagyis megszűnnek a hagyományos "szkeptikus munkatárs"—"lelkes munkatárs" szerepek, mindenki részt vesz az érvek és ellenérvek összegyűjtésében, mérlegelésében.

Így megszűnik az álláspontok személyessége, a beszélgetés csak magáról a dologról fog szólni. Mivel mindenki végig fog járni minden vitabeli szerepet, a kiválóságot nem a saját igazának megvédésével érheti el — ettől szoktak a viták parttalanná válni —, hanem azzal, hogy minden nézőpontban a legtöbbet teszi hozzá a beszélgetéshez.

(A kép forrása: Wikipédia)
 

1. Fehér kalap — a tények

Amikor fehér kalapot veszünk fel — persze csak jelképesen, de van, ahol konkrétan ki is osztják a kalapokat —, kizárólag száraz tényeket gyűjtünk össze. Itt nincs szerepe a véleményeknek, itt csak számok és adatok vannak. Vagyis ezek azok a percek, amikor arról beszélgetünk, hogy ez a döntés hány forintba kerül, mekkora a lehetséges minimális hozama, mekkora a lehetséges maximális bukás rajta. De semmiképp sem ezek azok a percek, amikor arról beszélgetnénk, hogy "szerintem ez hülyeség" vagy "hű, ez zseniális". Fehér kalapban nem mondunk értékítéletet, csak számokat.

2. Piros kalap — az érzések

Ezt mindenki nagyon fogja szeretni. Itt kell elmondani azokat a gondolatokat, amelyeket egy hagyományos értekezleten a szomszédunk fülébe szoktunk súgni. "Szerintem az ötlet úgy hülyeség, ahogy van!" "Mindig utáltam az ilyen megoldásokat!"

Ebben a fázisban nem kell, sőt, tilos indokolni. Az érzéseknek ugyanis minden indoklás nélkül helyük van. Ettől érzések.

Káosz lesz ebből? Nem lesz káosz: fontos tisztán látni, hogy egy-egy döntéssel kapcsolatban a tények vagy az érzelmek vannak többségben. Igen, jól sejti: érzelemből mindig több van. Mégsem születhet érzelmi döntés. Na, ezért kell mindenről mindent tudni.

3. Fekete kalap — az ellenvetések

Ez a szkeptikusok kedvenc színe. Itt lehet és kell elmondani, kinek milyen ellenérvei —- nem ellenérzések! az az előző kalap volt — vannak. Fontos, hogy az ötlet gazdája is mondja el az ellenvetéseit. Nincs az a zseniális ötlet, ami ellen ne szólna néhány logikus érv. Ha nincsenek ellenérvei, akkor biztos lehet benne, hogy a koncepciót nem gondolta át elég mélyen.

4. Sárga kalap — az előnyök

A beszélgetés e szakaszában azokat az érveket szedjük össze mindannyian (a megátalkodott szkeptikusok is), hogy egy ötletben mi a jó, milyen előnyei vannak, hogyan fog működni, kinek kedvező, mitől és hogyan lesz nyereséges. A vita sárga kalapos szakaszában nem az ésszerűtlen, hanem a tényekre alapozott optimizmus kap szót. Fontos, hogy a legapróbb pozitívumok is szóba kerüljenek.

5. Zöld kalap — a kreativitás

Ez a brainstorming ideje. Elő akár a legképtelenebbnek tűnő ötletekkel is! Ha végül valamelyik ötlet érdekesnek tűnik, gyorsan futunk róla egy kört a hat különböző színű kalapban. A többi megy a kukába.

6. Kék kalap — a folyamat

Kék kalapban kezdjük, és abban is fejezzük be a beszélgetést. Amikor a kék kalapot viseljük, először meghatározzuk, hogy milyen célból ültünk össze, majd amikor már minden kalap volt rajtunk, összeszedjük, hol is tartunk. Ebben a kalapban ütköztetjük az érveket és ellenérveket. Amikor a kék kalapot viseljük, tulajdonképpen egy kockás papíron dolgozunk: a pró és kontra érveket pontértékekkel látjuk el, és a végén, mint egy egyszerű matekpéldában, kiszámoljuk, hogy az érvek vagy az ellenérvek súlyosabbak-e.

Ha az eredmény egyértelműnek tűnik, akkor végeztünk. Ha nem, akkor futunk egy új kört.

A hat gondolkodó kalap módszert csak nagyon fegyelmezetten lehet alkalmazni. Amikor érzelmekről beszélgetünk, nincs helye észérveknek és fordítva. A lényeg, hogy a döntési folyamat során a döntés tárgyát minden lehetséges oldalról körüljárjuk, és minél több információt — érvet, ellenérvet, érzelmet, megoldási javaslatot — számba vegyünk.

Talán ezért van, hogy sokan valóban felveszik a színes kalapokat. Ha ugyanis valaki a fekete kalapos körben egy erős ellenérvre egy fontos előnyt kezdene emlegetni, ilyenkor rá lehet — és rá is kell — szólni, hogy az előnyök majd a sárga kalapos körben jönnek. Most mondjon ő is ellenvetéseket.

Jó, ha van egy moderátor, aki nem vesz részt a vitában, csak megadja a szót, és dönt, hogy melyik kalap következzen.

És természetesen nagyon fontos, hogy mindenki minden kalapban mondjon odaillő érveket.

Ha pedig egyedül hoz döntéseket, még fontosabb, hogy a lehető legjobban szűrje ki, mi segíti és mi gátolja a céljai elérésében. Ha egy döntést úgy készít elő, hogy mind a 6 oldalról ilyen alaposan körüljárja, nagyot nem tévedhet.

Ha szeretne többet is megtudni a módszerről, a könyvet megrendelheti az alábbi linken (nincs érdekeltségem a forgalmazónál):

http://www.libri.hu/konyv/a-hat-gondolkodo-kalap.html

Vajon a következő döntését már a hat gondolkodó kalap módszerrel hozza meg?

Kipróbálja?

Ha igen, kérem, ossza meg a tapasztalatait velem és a blog olvasóival.

Ne iratkozzon fel a Bélyegző Expressz Blog blogértesítőjére, ha nem szeretne értesülni az ilyen hírekről. Ha mégis szeretne, és Ön még nem regisztrált olvasója a Bélyegző Expressz blognak, akkor  gyorsan regisztráljon itt.

Horváth Attila

Bélyegző Expressz
Minőségi bélyegzők, expressz gyorsasággal, garanciával!
1163 Budapest, Cziráki utca 26-32., Főépület, 1. emelet 115.

Telefon: 06 (1) 411 1212
Telefax: 06 (1) 411 1313
Nyitva tartás: (munkanapokon) 10 és 17 óra között

​www.belyegzoexpressz.hu