Hogyan nyerjen tendert? Mit tegyen, ha versenytársa tisztességtelen?

Szerző: | márc 27, 2008 | ár, bélyegző, bélyegző webáruház, pályázat, tender, versenytárs | 16 hozzászólás

toltson_egy_kavetTöltsön egy kávét – mire elkortyolja, a cikk végére ér. Nem fogja megbánni.

FIGYELEM! Ez eredetileg két írás lett volna, de nem volt szívem szétvágni. Hosszú lesz, de ígérem, megéri végigolvasni.

Főleg azért, mert a cikk végén egy törvényes, ámde nagyon gonosz eszközre hívom fel a figyelmét. Nem is egyre, többre!

Nincs baj, amíg tisztességes versenyben kell jobbnak lennünk, mint a konkurencia.

Szerencsés esetben a megrendelő nem csak a legalacsonyabb árig lát el. Egy hasznos tanács: ha mégis ilyen versenyhelyzetben találná magát, szálljon ki. Ha ilyen tenderre hívják, kérje ki magának.

Az ilyen versenyben a legesélyesebb eladók ugyanis a gagyiárusok, az olcsójánosok, akik legfeljebb a kínai piaccal kelhetnek versenyre úgy termékben, mint szolgáltatásban. Ha velük áll le versenyezni, az Ön termékét, az Ön szolgáltatását az övékkel fogják összehasonlítani. Ezt pedig inkább utasítsa vissza, különben a piac sosem fogja megbecsülni az Ön cégét.

Aki úgy ír ki pályázatot, hogy a nyertes az, aki a legalacsonyabb árat adja, egyébként sem érdemel tisztességes beszállítót.

Remélem, idáig egyetértünk.

Az én olvasóim ugyanis azok a cégvezetők és döntéshozók, akik nem azt az üzenetet szeretnék szétküldeni magukról, hogy mindenáron megrendelésre van szükségük – bárkitől és bármennyiért -, különben éhen halnak, hanem azok, akik minőséget nyújtanak, és nem tesznek többet, mint megkérik ennek az ellenértékét.

Ezért nem állnak szóba azokkal, akik ezt nem akarják megfizetni.

Ha még mindig olvassa ezt a cikket, az azt jelenti, hogy Ön érti, mi az értékközpontú kereskedelem/szolgáltatás, és a megfelelő vevőket vonzza.

Hogyan nyerjen tehát tendert?

Tisztességes versenyben a következőképpen. (A tisztességtelen versenyről néhány bekezdéssel alább írok.)

1. A legfontosabb, hogy ismerje fel a megfelelő ajánlatkérőt.

Vagyis ne ugorjon minden tenderkiírásra. Ha ismeri – és miért ne ismerné – cége erősségeit, akkor keresse azokat a pályázatokat, amelyek azokat a tulajdonságokat részesítik előnyben, amelyekkel cége büszkélkedhet. Például ha Ön szállítmányozó céget vezet, akkor van piaci előnyben, ha az Ön cége a leggyorsabb, vagy az Ön munkatársai intéznek valamit a legjobban, ha az Ön járműparkja a legmegbízhatóbb – és akkor dönt helyesen, ha nem a legolcsóbb szállító cégekkel versenyez. Ebből az következik, hogy nem azokon a tendereken vesz részt, ahol a legalacsonyabb kilométerdíjat kell megadni, hanem azokon, amelyeket a legmegbízhatóbb szállítóknak írtak ki. (Akik például a nap 24 órájában meg tudják mondani, hogy a szállítmány a világ mely pontján van, mert műholddal követik.)

Ehhez persze arra van szükség, hogy az Ön cége többet tudjon, mint a versenytársai.

Ez a kiindulóhelyzet. Enélkül a verseny reménytelen.

2. Elemezze a pályázati anyagot, és tegye sorba a megrendelő szempontjait.

Fejtse meg, milyen problémákkal szembesül a megrendelő az Ön szakterületén. Építsen fel egy megoldásrendszert, olyat, amely minden felmerülő problémát kezel, önműködően megold, leveszi az összes lehetséges terhet a megrendelő válláról, és amelyet egyetlen versenytársa sem tud nyújtani. Végül kérje meg ennek a reális árát. Ne többet, ne kevesebbet.

Csak szemléltetésképpen mondok egy saját példát.

Nálunk ilyen sikerszolgáltatás a bélyegző webáruház, amellyel azért tudunk bejutni nagyobb cégekhez is, mert lényegesen leegyszerűsíti számukra a cégarculatos bélyegzők megrendelésének menetét, ami egyébként sok gondot szokott jelenteni számukra.

A webáruházban az adott cég arculati anyaga felhasználóhoz kötött és jelszóval védett. Csak az arra jogosult tud arculatos bélyegzőt rendelni. Ő a nap 24 órájában – online – hozzáfér az elmentett grafikákhoz, más nem. Adott sorok (például a cég neve, adószáma, székhelye) eleve fix adatként jelennek meg, ezeket be sem kell gépelnie, csak a változó adatokat kell megadnia (pl. az osztály neve vagy a bélyegző sorszáma), majd egy gombnyomással el is küldheti akár egyszerre 10, 50 vagy 100 bélyegző grafikáját.

Akik korábban Word vagy Excel fájlok hosszas gépelésével bajlódtak, megpróbáltak jól beilleszteni egy nyomdakész – vagy borzalmas állapotú – céglogót, majd 30 percen keresztül egyeztettek egy grafikussal, most 10-15 perc alatt egy ládányi arculatos bélyegzőt tudnak megrendelni – és biztosan azt kapják, amire szükségük van. Már a megrendelés pillanatában látják az árat, minden bélyegzőhöz házszínt és festékpárnát tudnak választani, és tudják, mikorra készül el a termék, mikorra kerül a kezükbe.

Természetesen ez a szolgáltatás nem annyiba kerül, mint a fapados Word fájlos változat, de a többletköltség alacsonyabb, mint az az elherdált munkaidő lett volna, amit korábban a bélyegzők megrendelésével töltöttek. Ráadásul minden arculatos bélyegző garantáltan ugyanolyan.

Nincs selejt, nincs reklamáció, nincsenek kellemetlen viták. Mindenki jól jár.

Ilyen egy nyerő ajánlat.

Ezzel a szolgáltatással természetesen nem állok le árversenyezni. A rendszer kiépítése egy vagyonba került, és nem azért költöttem rá, hogy azokkal hasonlítsanak össze, akik még mindig csak faxon tudják fogadni a megrendeléseket.

Ha Önnek már van ilyen terméke/szolgáltatása, figyelje azokat a pályázatokat, ahol a megoldást keresik, és nyerjen a valóban legjobb ajánlattal. Ha még nincs ilyen terméke vagy szolgáltatása, ne sajnálja rá az időt, fejlessze ki, mert megéri!

Foglaljuk össze!

Ha az Ön cége jobb, mint a versenytársak, ha jól válogatja meg a tendereket, amelyeken indul, akkor elég egyszerű dolga lesz – ha a verseny tisztességes.

Nézzük, mi a teendő, ha tisztességtelen versenyhelyzetbe kerül.
(Ugye emlékszik? Ez az a rész, amelyben a gonosz ötleteket gyűjtöttem össze!)

A tisztességtelen verseny néhány alaptípusa:

I. A döntéshozó eleve más termékére írta ki a pályázatot.

Ez többnyire látszik is a szövegezésen. Ilyenkor azért pályáztatnak, mert bizonyos jogszabályok – vagy a mit sem sejtő beszerzési csúcsvezető – megkívánják, hogy legalább három pályázó mérkőzzön meg.

Ezt a módszert akkor választják, amikor a tender nem meghívásos. Néhány gyanútlan versenyző nem veszi észre, hogy a pályázat szövegében épp csak a győztes neve és vércsoportja nem szerepel.

Az ilyen pályázat különös ismertetőjele, hogy általában egy konkurens termék műszaki leírásának szabad átirata.

Ha ilyen tenderkiírást lát, egyetlen dolgot tehet, ha értékes az ideje: nem indul a versenyben, hiszen úgysem érdemes. Ha vérmesebb, akkor elindulhat, veszíthet, majd a Versenyhivatalhoz fordulhat. Ne tartson szkeptikusnak, de megfigyeléseim szerint azok, akik így írnak ki tendert, pontosan tudják, hogy mire kell ügyelniük. Ön a legjobb esetben is értékes napokat tölt értelmes munka nélkül, különféle jogi útvesztőkben keveregve – a semmiért.

Maradjon ki az ilyen ügyekből, és vágjon vissza versenytársának máshol.

A következő példa is azt mutatja, hogy erre előbb-utóbb lehetősége nyílik.

II. A pályázat meghívásos, ám a meghívott cégek – egy kivételével – pont olyan vállalkozások, akik a pályázati feltételeknek nem tudnak maradéktalanul eleget tenni.

Ez nyilván csak a véletlen műve lehet.

Mondok egy példát a bélyegzős szakmából.

A bélyegzős szakma egyik mágusa beszállított egy jelentős forgalmú – nevezzük így – irodának. (Nem az, de kerüljük a konkrétumokat.) Valamiért – bár egyébként no-name termékéről és alacsony árairól híres – igen jó összegekért volt lehetősége szállítani (ne firtassuk az okokat). Olyan rokonszenvesnek találták, hogy a következő évi bélyegző beszerzéskor olyan feltételrendszert dolgoztak ki egy meghívásos pályázathoz, melyben kikötötték, milyen technológiával kell készülni a bélyegzőnek (jól sejti, a mágus rendelkezik ezzel a technológiával, bár rendszerint nem ezzel gyárt, mert az költséges volna), legalább milyen piaci múltú cég pályázhat, e cégnek milyen éves forgalommal kell rendelkeznie. Majd meghívtak még négy céget, amelyek közül egyik sem tudta egyszerre teljesíteni az összetett feltételrendszert.

Ugye, ez a biztos nyerés receptje?

Majdnem.

A mágus beadta magas árait.

Majd meglepődött, mert az egyik meghívott pályázó – a kiírásnak megfelelően – alvállalkozót vett igénybe (konkrétan a Bélyegző Expresszt), aki teljesíteni tudta valamennyi, a kiírásban szereplő követelményt. Nem is kellett nagyon alacsony árat adnom, mert sejtettem, hogy a mágus képtelenül magas összegekkel készül nyerni.

Szóval a recept erre az esetre: keressen egy jó alvállalkozót, és vele adjon leckét a tisztességtelen piaci szereplőknek.

FIGYELEM!

A módszernek van két jelentős hátránya. Az egyik, hogy mindenképpen le kell mondania a profit egy részéről. A másik, hogy a pályázat kiírója nem fog örülni Önnek, ezért valószínűleg egy fegyelmezetlenül fizető, mindenbe belekötő ügyfelet kap. Az így megkötött szerződésnek az ember kétszer örül: először, amikor aláírja, másodszor akkor, amikor lejár.

Úgyhogy ilyen csatákba csak akkor menjen bele, ha erőt akar mutatni, vagy ha van ideje mágusokkal szórakozni.

III. A döntéshozó (vagy beosztottja) megszellőzteti az Ön árajánlatának tartalmát, így versenytársa előbb értesül az Ön árairól, mint a hivatalos döntés megszületne.

Csúnya dolog ez. Akkor gyanakodjon ilyenre, ha egy pályázat valamelyik fordulójában versenytársa árai néhány forinttal alacsonyabbak az Ön által beadottaknál. Ha szerencséje van, a pályázat nem egyfordulós.

Ha balszerencsés, akkor veszített, de jövőre megteheti azt, amit most tanácsolok Önnek. (És amit akkor is alkalmazhat, ha a pályázat többfordulós.)

Ha észreveszi, hogy valaki szellőzteti az árait, annyit biztosan tudnia kell, hogy Ön itt nem köthet jó üzletet.

Beépített emberekkel egyébként jellemzően azok a versenytársak játszanak, akik – jobb érv híján – rendszerint alacsony árral próbálnak előretörni a piacon, de mivel ez nem biztosít számukra elegendő nyereséget, néhány nagyobb vevőnél némi kapcsolatrendszerrel a nagyobb volumenből próbálnak profitot nyerni.

Ha Önnek hozzám hasonlóan túltengő igazságérzete van, és Ön is édesnek érzi a bosszút, de már nem olyan naív, hogy abban higgyen, hogy ha fellebbenti a fátylat az összeesküvésről, akkor a rosszak meglakolnak, a jók pedig győznek, akkor íme egy velejéig gonosz módszer, amivel versenytársát a saját fegyverével szúrhatja hátba, éspedig a versenytárs önkezével. Ez a legszebb az egészben! Ne hagyja ki ezt a páratlan élményt!

Ha még van egy forduló a tenderen, akkor tegye azt, amit lentebb írok. Ha nincs, akkor várjon a legközelebbi lehetőségre, és akkor tegye ugyanezt – legkésőbb a következő tenderen ugyanitt.

Mit a teendő?

Ha más lehetősége nincs, törje le a versenytársa árait azzal, hogy olyan alacsony árat ad, amilyet csak tud. Vigyázzon, mert lehet, hogy mégis Ön nyer, ezért veszteséges árajánlatot ne adjon, de nullszaldóig elmehet.

Ha mégis Ön nyer, legfeljebb megelégszik annyival, hogy versenytársa annyival szegényebb évet zár, amennyivel többet keresett volna, ha ő nyer Ön előtt. Ha nem töri le az árait, kapcsolatrendszerének köszönhetően jó magas áron szállít, és a megtermelt profitból bőven jut pénze mások korrumpálására. (Meg hirdetésre, marketingre, nagyobb volumenű – ezért nyomottabb árú – vásárlásra és így tovább.)

De ideális esetben nem Ön nyer, hanem a versenytársa. Aki kénytelen lesz az Ön által ajánlott ár alatt szállítani. Ezzel leköti a kapacitását, miközben minimálprofitért dolgozik.

És most jön az, amit a harcászatban kazettás bombának neveznek – és szerintem tiltja a Genfi Egyezmény.

Nézzen utána versenytársának. Mi bélyegzősök nagyjából tudjuk, ki kinek szállít, szerintem Ön is ismeri ennyire a piacát. Szüksége lesz ezekre az ismeretekre.

Táncoltassa meg egy kicsit a vicces kedvű konkurenst: adjon be rövid időn belül több helyre – ahová ő szállít – ahhoz közeli árajánlatot, amellyel most ön előtt nyert.

Versenytársának két választása lesz: vagy elveszíti a piaca jelentős részét, vagy elveszíti a profitja jelentős hányadát.

Mint az előbb, úgy most is, Ön akkor jár jobban, ha versenytársa foggal-körömmel ragaszkodva megtartja partnereit egy alacsonyabb árral. (Nyugodjon meg, ezt fogja tenni. Ez pszichológia.) Így Ön eléri, hogy versenytársa kapacitása maximumát minimális profittal kösse le.

Ha elég következetesen gyomlálja, rövidesen ki is szoríthatja a piacról.

De legalább is nonprofit vállalkozássá teheti.

Hát van szebb és igazságosabb bosszú?

Remélem, ízlett a kávé, és nem bánta meg, hogy ilyen hosszú cikket olvasott.

Tisztítsa meg Ön is a piacát azoktól, akik tisztességtelen eszközökkel versenyeznek!

Ha van egy története, kérem, ossza meg a blog olvasóival.

Horváth Attila

Bélyegző Expressz
Minőségi bélyegzők, expressz gyorsasággal, garanciával!
1163 Budapest, Cziráki utca 26-32., Főépület, 1. emelet 115.

Telefon: 06 (1) 411 1212
Telefax: 06 (1) 411 1313
Nyitva tartás: (munkanapokon) 10 és 17 óra között

www.belyegzoexpressz.hu

16 hozzászólás

  1. Vidi Rita

    Ejha!

    Hát, engem ez a tender-dolog nem fenyeget, az fix.
    De egyszer már jött egy olyan megrendelő, amelyik cég volt, és elég kellemetlen volt, hogy engem, meg a disztribútoromat kerestek meg…

    Én szimpatikus voltam, a disztribútorom meg természetesen olcsóbb…
    Úgyhogy akkor el is ment a kedvem az egésztől, úgy 5 percre:)

    De egyelőre eleve nem célcsoportjaim a közép-nagy vállalatok.

    De ez már megint egy szupertanulságos írás!
    (Pont most nem ittam kávét, de amúgy is szeretem a hosszú írásaidat.)

  2. Bélyegző Expressz

    Bölcs döntés, ha nem azokra a cégekre célzol, ahol nem feltétlenül a vállalkozás érdekei szerint hozzák meg a döntéseket.

    A Te iparágad egyébként sajnos pont az árharcról híres. Sajnos sikerült tönkretenniük azoknak a cégeknek és viszonteladóiknak, akik a zöldhatáron, vám nélkül behozott termékekkel üzletelgetnek, és negyedévente szűnnek meg, majd alakulnak újjá másik cégnéven.

    Elég bátor dolognak tartom, hogy egy teljesen más szemlélettel mersz vállalkozni. Szűk piaci réteget célzol, de ők elegen lehetnek ahhoz, hogy mindenki jól járjon.

    Visszatérve a nagy cégekhez: ezer sztorim van arról, hol, mivel tették érdekeltté egy-egy cég beszerzőjét, ki hogyan ügyeskedik, milyen trükkökkel veri át azt, akinek beszállít. (Természetesen mindenhol van egy beépített ember, aki tud a trükkről – ő részesedik a pénzből.)

    Van, ahol a bélyegző mellé még kiszámláznak egy-két apróságot, a nettó árát pedig visszacsorgatják a beépített ember zsebébe, egy másik intézménynél az volt a trükk, hogy nagyobb bélyegzőt számláztak, mint amit szállítottak, az árajánlatban pedig nem típusszámot adtak meg, hanem más paramétereket, így aztán követhetetlen volt a csalás, hiába vetették össze a számlát az árajánlattal. Sok történet van, és aki kockáztat, egyszer le is bukik.

    Vagy ha nem, akkor veszít másképp.

    Félrevonulhatunk, és mondhatjuk azt, hogy ez úgysem az én bizniszem, csak hát ezzel az a baj, hogy így hagyjuk, hogy más ezeken a felületeken extraprofitért dolgozzon, és a felhalmozott pénzből tönkretegye az árakat a mi piacunkon.

    Teheti, hiszen nagy volumenben jól keres egy umbuldázott tender miatt, így a többi piaci felületen nyugodtan árharcolhat egy gyenge termékkel.

    Nemrég úgy döntöttem, hogy megpróbálok tenni valamit a bélyegzők piacán a nagyfelhasználói felületeken működő korrupció ellen. És mindenkivel szívesen cserélek tapasztalatot, aki egyetért ezzel.

  3. Barazsy Ákos

    Szia Attila!

    Kezdek irigykedni. Egyre jobbakat írsz, a témák is jók… nem lesz ez így jó 🙂

  4. Bélyegző Expressz

    Szia, Ákos!

    Na, Neked nem kell aggódnod, Hozzád is érdemes be-benézni.

    Gyere gyakrabban!

  5. Juhász Munkaruha

    Helló, Attila!

    Gratula,ismét érdemes volt Veled kávézni! 🙂

    Én kisebb cégekkel dolgozom, nagyobb tendereken eleve el sem indulok, főleg amióta egy kórházban hetekig tartó egyeztetés és mintavarrás után közölték, hogy még csak el sem buktuk a megrendelést, csak nincs pénzük… és még éreztették, hogy legyek hálás, hogy előre szóltak!

    Azért nekünk is van mosolygásunk:

    – Biztos Ti még sosem találkoztatok azzal a nagyarcú „régi motoros” vállalkozóval, aki nagy hangon azzal kezdi az ármegbeszélést, hogy reméli, a 30 napos fizetés az nem gond nálunk, mert hogy ő csak „komoly” cégekkel dolgozik.

    Ilyenkor szemrebbenés nélkül mondjuk, hogy persze, ez semmi gondot nem okoz – de nyilván neki sem, ha faktorálni fogom a számlát – mert én is csak komoly cégekkel dolgozom!

    Na, ekkor általában összezuhan, és megegyezünk a szállítással egyidejű elszámolásban….

    Körbetartozó vállalkozók faktoráljatok!

    Üdv, a Másik Attila

  6. Bélyegző Expressz

    Attila, szerintem Te lestél.

    A következő cikkek egyike ugyanis a követelések behajtásáról szól, illetve arról, hogy hogyan kerüljük el a zűrös helyzeteket.

    Adtál egy jó példát, köszönöm!

  7. SLux fényfűtés

    Kedves Attila!

    Tetszik a javaslatod. Kár, hogy kis hazánk területét be lehetne fedni a hasonló történetekkel. Jó néhány klasszikusan korrupt országot sikerült megelőznünk, és a helyzet romlik. 🙁

    Továbbgondolva a javaslatod, talán eredményes, és hosszabb távon is sikeres lenne, ha találnál néhány (Neked pénzbe nem kerülő) dolgot, amivel űberelhetnéd a konkut. Nem értek hozzá, de:
    Mi lenne, ha a nagy megrendelőknek (gondolom a tender a mennyiséget takarja)
    bérbe adnád a bélyegzőkészülékeket?
    Nekik „csak” a kliséket, a téntát, a többi -járulékos- cuccot, +a bérleti díjat kellene fizetni, pl.: félévente.
    Ingyenes szolgáltatásként: segítenél a környezetvédelmi kötelezettségeik teljesítésében azzal, hogy a régi, nem használt készülékektől megszabadítanád őket. Ahogy látom a bélyegző árakat, biztos találnál benne olyanokat, ami egy kis felújítás után jól jönne a bérleti szisztémában…

    ESCO vállalkozásként -évtizedek óta- szívesen segítek a megrendelők energiaszámláinak csökkentésében, azzal, hogy termékeinkért csak a megtakarítás egy részét kérem. (Persze ez sem könnyű. Tapasztalatom szerint sokan csak a számla kifizetésekor gondolnak az energia árra! Viszont évek óta sikeresen alkalmazom Al Ries és Jack Trout „Kategória” törvényét: ha nem tudsz első lenni egy adott kategóriában, akkor csinálj magadnak egy új kategóriát, és légy abban az első…)

    Örülök, ha segíthetek. Üdv: SLux
    FényFűtés specialista.
    http://www.labfutes.hu

  8. Bélyegző Expressz

    Szia, SLux!

    Nincs semmi gondom a szolgáltatásommal, és természetesen többet nyújtok, mint a „konku”, minden szépen működik.

    A cikk célja az volt, hogy arra adjon megoldást, amikor hiába nyújtasz kiemelkedőt, hiába adod a legjobb terméket a legjobb szolgáltatással, valakinek van egy pajtása a megfelelő helyen, aki elintézi, hogy Te semmiképp ne tudj beszállítani.

    Erre nem a szolgáltatás megváltoztatása a nyerő stratégia, mert nem a szolgáltatásod minősége érdekli őket, hanem az, hogy valahogy befocizzák a megfelelő embert, de azért védhető legyen, hogy miért pont őt.

    Ha már nem nyerhetsz, elérheted, hogy ő se keressen – ellenben dolgozzon sokat.

    Amit Te írsz, az a tiszta versenyben kiválóan működik – és természetesen alkalmazom is.

    Mondjuk bélyegzőt nem adunk bérbe, és nem is tervezem, mert több szempontból nem szerencsés, de mint kreatív ötlet mindenképp figyelemre méltó. És látom, a Te termékeid bérelhetők – szuper!

  9. Juhász Munkaruha

    Attila, ha követ dobsz a tartozások állóvizébe, nagy hullámok lesznek.

    Szerintem. 🙂

  10. Bélyegző Expressz

    Attila, nem bánom! És bár nem akarok nagyon a dolgok elébe menni, két dolgot gyorsan elmesélek.

    Az egyik, hogy a múlt évben szép szisztematikusan megszabadultam a fegyelmezetlenül fizető ügyfeleimtől. Ők már a konkurenciámat gyengítik, mert kénytelenek voltak átmenni hozzá.

    Volt, akinek én ajánlottam a versenytársamat – ez elég gonosz dolog volt mindkettőjükkel szemben -, gondoltam, tartozzon majd neki. Amilyen mohó a konkurenciám, amikor meghallja, hogy a Bélyegző Expressz viszonteladója jelentkezik nála Trodat helyett no-name bélyegzőt árulni, még le is viszi az árat, hogy az illető biztosan nála vásároljon. (A leendő partner persze nem azzal kezdi a bemutatkozást, hogy azért volt kénytelen váltani, mert bizonyos számlatartozások miatt nem szolgálták ki.)

    A másik, amit előre elmesélek, hogy láttam egy adósságbehajtó cég szóróanyagát, ami igen figyelemreméltó volt. A fejlécben volt egy elég érdekes mondat, ez:

    „A behajtás hatékonysága érdekében cégünk törvényes módszereket NEM alkalmaz.”

    Szerintem a tartozóknak elég elküldeni egyet ebből a szórólapból, máris a kasszához járulnak.

    No, a cikk majd többről szól.

  11. mihu

    A’sszem, hogy az összes állami intézmény a legalacsonyabb áron KELL, hogy beszerezze az árut. Ez a szabály.

    Lehet, hogy pont emiatt van az is, hogy a seregben már a „gyíkhús” is baromfiból készül. K.rva szar, mondhatnám ehetetlen!
    Szerencsére már nem azt eszem 🙂

  12. Bélyegző Expressz

    Kedves Laci!

    Keresem a szavakat, mert valahogy szeretném pontosan kifejezni, mennyire jólesik, hogy figyelemmel követed ezt a munkát. Azt pedig külön köszönöm, hogy egy külön cikkben is megemlékeztél a blogról!

  13. Bélyegző Expressz

    Szia, Mihu!

    Elképzelhető, hogy az állami intézmények a legalacsonyabb árra kénytelenek célozni. Ugyanakkor nem tudom nem észrevenni, hogy például az állami beszerzésű autók nem Trabantok. Tehát azért van, amikor nem a legalacsonyabb ár a cél – oké, nyilván kategórián belül már árverseny van. De ha már csak eddig a pontig el lehetne jutni minden terméknél, hogy ne a legócskább kacatokat lehessen beajánlani filléres áron, majd egy ügyes trükkel a dupláját számlázni, mint amiről a szerződés szól, akkor már szebb lenne a világ.

    Biztos nem lep meg, hogy a cikkben említett példák jó részét pont az állami szektorból hoztam fel. Vagyis az történt, hogy papíron a legkedvezőbb árat kapták, de ezt a kedvező árajánlatot a beszállító és egy belső ember közös munkával kijátszotta. És végül az egész sokkal többe került.

    Egy-két üdítő kivételtől eltekintve azt kell mondanom, hogy tapasztalataim szerint állami intézménynek nem érdemes szállítani, mert árharcos – ész nélkül az -, a tisztségviselői egy része nem ért ahhoz, amit beszerez és/vagy korrupcióra hajlamos (tisztelet a kevés kivételnek!), és az állami cégek a legfegyelmezetlenebbül fizető partnerek.
    Ráadásul őket nehéz is perelni.

    Szeretném elkerülni az általánosítást, mert igenis vannak tisztességes, hozzáértő emberek az állami cégeknél is, de sajnos nem ez a legszembetűnőbb, nem ez a legáltalánosabb.

    Utóirat:

    A gyíkhús példán jót mosolyogtam. Emlékszem, amikor katona voltam, háromféle főételt lehetett kapni konzervben, ha harcászatra mentünk. Volt sólet, töltött paprika, meg lecsó. Az utóbbi kettőből mindig kevés volt – na ja, mert az volt az ehető. Emlékszem, milyen fenséges volt a lecsókonzerv. (Tényleg!)

    Aztán a leszerelés utáni évben – ekkor egyetemsita voltam, mellette tanításból éltem – eljutottam Párizsba. Egy lakókocsis kempingben laktam. Vittem magammal a sztárkonzervekből (lecsó, töltött paprika).

    Tudod, mi derült ki? Cicilben ezek a konzervek borzalmasak (már a rendes, emberi kajákhoz képest).

    Ekkor értettem meg a relativitáselméletet.

    A gyíkhúst egyébként mi úgy ettük annak idején, hogy felkarikáztuk, kisütöttük a konyháról kunyerált zsírban, és sütöttünk hozzá a konyháról kunyerált zsírban konyháról lopott krumplit. Rezsó csak az őrszobán volt, úgyhogy csak az tudott ilyen szállodai kaját enni, aki épp őrségben volt, de mivel ott az éjszakai pótlék a leggyakrabban gyíkhús volt, ezt nagyon megtanultuk elkészíteni.

  14. Martos Tibor

    IRODATECHNIKAI ESZKÖZÖK (NYOMTATÓK,MONITOROK,ÉS KIEGÉSZITŐIK)FORGALMAZÁSÁVAL FOGLALKOZUNK.
    FELÚJITÁSI CÉLBÓL MEGVÁSÁROLJUK A MEGÜRESEDETT TONEREKET TINTAPATRONOKAT,AMELYEK IGY NEM MINÖSÜLNEK VESZÉLYES HULLADÉKNAK!!!
    -ÜZLETI PARTNERKET KERESÜNK!!!

  15. Bélyegző Expressz

    Kedves Tibor!

    Kérem, fogadjon el tőlem néhány jó tanácsot.

    1. A blogokban nem illendő reklámokat elhelyezni, hacsak erre a blog tulajdonosa nem bátorítja az olvasót. A jelen cikkben ilyen bátorítás nem volt – igaz, egy korábbiban igen, nyilván azzal tévesztette össze a mostanit.

    2. A blogban a legjobb reklám Önnek, ha releváns hozzászólást ír. Így az olvasók azért figyelnek fel Önre, mert amit mond, az figyelemre méltó. Tartok tőle, hogy most nem ezért vették Önt észre.

    3. Még akkor se használjon csupa nagybetűt, ha apróhirdetést ad fel. Bántja a szemet, és nem jó értelemben emelkedik ki a többi szöveg közül.

    4. Még egy tipográfiai tanács: az írásjelek után hagyjon egy leütésnyi szünetet.

    5. Ügyeljen a helyesírásra. Nincs rosszabb reklám, mint a rossz helyesírással megfogalmazott szöveg.

    6. Célszerű kerülni a halmozott írásjeleket – így a három felkiáltójelet is.

    Nem azért nem törlöm a hirdetését, mert ezzel esetleg veszítenék egy olvasót, netán egy ügyfelet – Önt -, és nem is azért, mert nem gondolnám, hogy hozzászólása spam (ugyanis valami olyasféle), hanem azért, mert hozzászólása kapcsán remélhetőleg Önnek és másoknak is adhattam néhány hasznos tanácsot.

    Tisztelettel:

    Horváth Attila