Kimi Raikkönen és a Trodat – Avagy Ön hogy áll a csapatával?

Szerző: | febr 7, 2008 | bélyegző, bélyegző expressz, bélyegzőkészítés, trodat | 2 hozzászólás

Trodat bélyegzőTudom, nem mindenki nézi a Forma-1-et, és azt is megkockáztatom, hogy nem minden vásárlóm szurkol Kimi Raikkönennek. Én bő 10 éve erősítem a finn-magyar barátságot az autósportban. Amíg aktívan versenyzett, Mika Hakkinenért szorítottam. A kétszeres világbajnok visszavonulása óta Kimi Raikkönennek szurkolok.

Mielőtt bezárná ezt az oldalt, megnyugtatom, hogy ez a cikk csak látszólag szól a Forma-1-ről. Sőt, a Forma-1 csak ürügy arra, hogy elmondjak valami egész mást.

És ha Ön másnak szurkol, akkor üdvözlöm – ha nem lennének ellenfelek, akkor nem láthatnánk izgalmas versenyeket sem.

Hogy mi köze a Forma-1 jelenlegi világbajnokának a bélyegzőkészítéshez és a Trodathoz? Ez a végén derül majd ki.

Minden sportolót nagyra becsülök, és valamennyi Forma-1-es pilótára csodálattal nézek. Kimi Raikkönent egyszerűen a többieknél is jobban kedvelem, és mivel nemrég tett egy igen figyelemre méltó nyilatkozatot, nem kerülhettem el, hogy beszéljek róla, és arról, hogy mi az, ami közös az autóversenyzésben és a bélyegzőkészítésben.

Amikor nyolc éve megalakult a Bélyegző Expressz, két neves és két nem túl ismert márka közül kellett kiválasztanom, melyiket is fogom forgalmazni. Természetesen az ismertség összefüggésben volt a minőséggel, a minőség pedig az árral.

Egy induló vállalkozás ilyenkor dilemma elé kerül. Nagyon csábító tud lenni az alacsonyabb beszerzési ár, és mindenki szeret azzal piacra lépni, hogy "én vagyok a legolcsóbb". De legalább is azzal, hogy "olcsóbb vagyok, mint mások".  Ez persze a Forma-1-ben sem feltétlen érv egy pilóta mellett. Nem láttam még olyan élcsapatot, aki azért alkalmazott volna egy versenyzőt, mert olcsón vezetett, és nem azért, mert gyors volt. A kisebb istállók persze ezt a politikát folytatják – de ők sosem a győzelemért hajtanak, ők csak pályán akarnak maradni. És a rajongóik is leginkább az esetlenségükért kedvelik őket. Meg azért, mert néha felfedeznek egy tehetséges kezdőt, aki azzal, hogy őket választja, bemutatkozási lehetőséghez jut, de ha nem hagyja el időben a csapatot, akkor örökre elbúcsúzhat a jövőjétől ebben a sportágban. A dobogón ugyanis mindig azok állnak, akiknek a csapat a legjobb autót építette,a legjobb szerelőket szerződtette. Ha találkozik a legjobb csapat a legjobb pilótával – nos, akkor lehet rendesen dolgozni. És ez soha nem olcsó. De ez az egyetlen kifizetődő módszer.

2000-ben én is a Trodat márkával indultam, de nagyon-nagyon elhibáztam a marketinget. Azt tettem, amit a legrosszabb vezetésű csapat tehetett volna azzal, ha egy világbajknok esélyes autóba olcsó benzint tankol. Megnéztem, mi a piaci ár, és elkezdtem valamivel az alatt forgalmazni a terméket.

Rengeteg problémás vevőt és viszonteladót gyűjtöttem – szerencsém volt, hogy véletlenül jó partnerek is jöttek -, a legtöbben a legalacsonyabb árat akarták, persze a legjobb szolgáltatással, jó hosszú fizetési határidővel, amit gyakran nem szerettek betartani. Nem csak ilyen vevőim lettek, de ez pusztán vakszerencse volt.

Mivel a partnerek az alacsony árért cserébe ugyanolyan magas minőségű szolgáltatást vártak el – és kaptak is -, mint mások reális áron, a jó szolgáltatásra viszont sokat kellett költeni, mi történt? Kiderült, hogy a bevétel nem fedezi a szolgáltatás költségeit.

Mit tesz ilyenkor egy okos cégvezető? Árat emel. Nem arcátlanul, csak a megfelelő árszintig. Mit tettem én? Ostobaságot. Kerestem egy olcsóbb terméket, és azzal egészítettem ki a kínálatomat, remélve, hogy ezen már realizálok annyi hasznot, amiből finanszírozni tudom a bélyegzőkészítés minden szükséges költségét.

Mit gondol, ha egy Forma-1-es csapat olcsón adja el a reklámhelyeket az autóján, és ezzel eléri, hogy nincs elegendő pénze megfelelő eredmény elérésére alkalmas pilótát szerződtetni, helyes döntés, ha a versenyző alá olcsóbb alkatrészekből épített autót teszünk? (Már ha nyerni akarunk.)

Nekem az jött ki, hogy nem. De majdnem a cégemmel fizettem érte, mire erre rájöttem.

Forma-1-es hasonlattal élve ott küzdöttem a tizennyolcadik hely környékén a hozzám hasonló csapatok ellen, és ebben a küzdelemben állandóan megzavart az, hogy félre kellett húzódnom a nagyok elől, akik le akartak körözni. És hát az olcsóbb termék egyáltalán nem volt problémamentes…

Nagyon sokba került, hogy "gazdaságos" akartam lenni.

Ha nem él bennem a finnugor küzdőszellem, akkor feladtam volna. Minden küzdelmem olyan hiábavaló volt, mint egy megfelelő versenyzőnek a nem megfelelő versenyautóban.

Be kellett látnom, hogy versenyt és világbajnokságot nyerni csak élcsapattal lehet. Az olcsó megoldásokkal csak jelen lenni lehet a versenyben, zavarni a többieket, bosszantani a közönséget, és kiesni féltávon.

Az utolsó pénzemet kellett kockára tennem, amikor úgy döntöttem, változtatok ezen az üzletpolitikán. Mit gondol, izgultam?

Nem.

Halálfélelmem volt. (A kalózkapitányok ilyenkor isznak egy üveg rumot.)

Először is eldöntöttem, hogy kiválasztom a bajnokesélyes márkák közül azt, amelyik az ismereteim szerint a legjobb. Életemben bélyegzőt ennyit nem teszteltem, ennyi táblázatot soha nem készítettem, és nem hasonlítottam össze.

Az eredmények egyértelműen arról győztek meg, hogy egy márkát és csak egyet: Trodat bélyegzőt kell gyártanom.

A kudarcaim segítettek megtanítani árat képezni. Be kellett látnom, hogy a vevőimnek hosszú távon nem jó, ha rövid ideig olcsón dolgozom, és utána vagy a minőségen, vagy a szolgáltatáson spórolom meg, hogy piacon tudjak maradni, vagy, mivel az előző kettőt sosem tenném, maradna az a verzió, hogy tönkremegyek. De mit érnek a vevőim azzal, hogy valaha olcsón dolgoztam, ha mire újból jönnének rendelni, a cégem már nincs?

Nagy segítségemre volt a Trodat márka presztízse, az, hogy egyre több termékre egyre vadabb garanciát vállalhattam – a fémházas Professional Line sorozat garanciáit például nehéz felülmúlni.

A Trodat volt az egyetlen olyan bélyegző márka, melynek képviselői időben felismerték, hogy az internetes bélyegző értékesítés felé kell venni az irányt. Tudták, hogy ezt rövidesen mások is másolni fogják – természetesen ez azóta már megtörtént a szokásos "gazdaságos" megoldással -, mégis lépni kell, mert aki az első lépést megteszi, azé a jövő. (Zárójel: azé a jelen is.)

Nagyon kedvelem ezt a filozófiát. Számít, hogy másolják? Mondjuk számít, mert bosszantó, de mire egy terméket vagy szolgáltatást lemásolnak, a Trodat újból megjelenik egy forradalmian új bélyegzővel. Igen, az idén is – erről hamarosan többet is mondok majd.

És hogy kerül ide Kimi Raikkönen?

Nos, Kimi azt nyilatkozta, hogy bár minden eddigi Forma-1-es istállójánál remekül érezte magát, úgy érzi, jelenlegi csapatánál találta meg azt a filozófiát, amellyel a legjobb versenyezni, és nem tudja, meddig marad ezen a pályán, de abban biztos, hogy a jelenlegi lesz az utolsó szerződése.

Lehet, hogy a finnugor rokonság az oka, de én ugyanígy gondolom ezt a Trodatról és a Bélyegző Expresszről. Amíg mindkét cég létezik, én Trodat bélyegzőt gyártok.

Tudja, milyen érzés egy 96 éves céggel együtt dolgozni?

És Ön megtalálta már a saját szakmájában a győztes csapatot?

Horváth Attila

Bélyegző Expressz
Minőségi bélyegzők, expressz gyorsasággal, garanciával!
1163 Budapest, Cziráki utca 26-32., Főépület, 1. emelet 115.

Telefon: 06 (1) 411 1212
Telefax: 06 (1) 411 1313
Nyitva tartás: (munkanapokon) 10 és 17 óra között

www.belyegzoexpressz.hu

2 hozzászólás

  1. Kazal Kolos

    Szia Attila!

    Nemrég rendeltem Tőled bélyegződt, fémházas Trodatot. Korábban egy Colop bélyegzőt használtam. Az is jó volt, bár kicsit zörgött, csörgött, recsegett.
    De az új! Olyan, mint az álom! Simán jár, szépen nyomtat, erős, mint a bivaly! Szóval egy álombélyegző. Ferrari a bélyegzők között!

    Most már van egy Trodat zsebbélyegzőm is. Ez is nagyon jó, élvezem.

    Köszönöm!

    Kazal Kolos

  2. bélyegző expressz

    Nyúzd csak, Kolos! Bírni fogja.

    De ha valamiért nem bírná – nem hiszem, hogy ilyen történhetne -, akkor sem történhet baj, mert örök garanciás!