Hogy múlik az idő! A műanyagházas Trodat Printy már 32 éves!
Tudja, hogy mennyit adtak el belőle 1976 óta? 200 millió darabot. Magyarul: a világon minden harmincadik embernek jutna egy Trodat Printy (csecsemőtől a nyugdíjasig).
És az utolsó 50 millió darabot az elmúlt 5 évben dobták piacra.
Jogos tehát a pezsgő. Nem?
A Trodat vitathatatlanul abszolút piacvezető. És ez a statisztika nem tartalmazza a fémházas Professional Line bélyegzőket. (Azért azokból is fogyott néhány…)
Rendben, jogos a kérdés, hogy most dicsekedni szeretnék egy olyan sikerrel, ami nem is egészen az enyém – bár a cégemnek is része van benne -, vagy végre folytatom a bélyegzőnyúzást?
Ha érdekli a válasz, mindenképp nézze meg ezt a videót.
Ne feledje: minden fejben dől el!
Horváth Attila
Bélyegző Expressz
Minőségi bélyegzők, expressz gyorsasággal, garanciával!
1163 Budapest, Cziráki utca 26-32., Főépület, 1. emelet 115.
Telefon: 06 (1) 411 1212
Telefax: 06 (1) 411 1313
Nyitva tartás: (munkanapokon) 10 és 17 óra között
www.belyegzoexpressz.hu
Gratulálok a jubileumhoz! Azt hiszem egyértelmű, hogy ez a gondolat is alátámasztotta, méltó képviselői vagytok a Trodat filozófiájának.
Kedves Attila!
Gratulálok ehhez a kis videóhoz! Jó példa arra, amiről beszélsz: egy kicsit másfajta szemlélettel, egy (a szó jó értelmében véve) teljesen hétköznapi termékre is fel lehet hívni ügyesen a figyelmet.
üdv.: GZ
Sziasztok, Barna és Zoli!
Elnézést, hogy csak most válaszolok. Köszönöm a gratulációkat! Mindig fontos a megerősítés, és jólesik, hogy fontosnak találtátok elmondani.
Azoknak is köszönöm, akik e-mailben gratuláltak. Tényleg nagyon jólesik! (Nem győzöm eleget hangsúlyozni, hogy nem miond a 200 milliót mi adtuk el — ez sok cég közös érdeme.)
És ami — meg ne bántódjatok: mindjárt megértitek, miért mondom —, szóval ami még ennél is fontosabb, hogy végre megérkeztek az első „beszólós” e-mailek.
Ezt már máskor is mondtam: ha nincs kb. 10%, aki azt mondja, hogy hülye vagy, akkor valamit nem csinálsz elég jól, nem vagy elég merész.
Örömmel jelentem, hogy közelítek a 10%-hoz. Sajnos még csak e-mailben jeleznek, a blogba nem írnak be, de a lényeg, hogy már szép számmal vannak a kritikusok.
Ez jó hír.
A legjobban annak az e-mailnek örültem, amit egy hírlevél feliratkozott nyomdaipari cég küldött, és azt mondta, szánalmas, amit csinálok. (Azonban nem iratkozott le — január óta olvassa a tanulmánysorozatot, és kapja a blogértesítőt, vagyis valami hasznát nyilván veszi az anyagnak.)
Ez az e-mail kb. annyira fontos volt számomra, mint amikor egy no-name bélyegzőket forgalmazó cég vezetője részt vett a szlogenbélyegzős játékban, csak azért, hogy végre legyen egy rendes Trodat bélyegzője is.
Szóval az a helyzet, hogy mind a gratulációknak, mind a kételkedő bejegyzéseknek nagyon szoktam örülni. És mindenkit arra szeretnék bíztatni, hogy bátran írja meg a véleményét itt a blogban!
85 óta vállalkozom. Az első pillanattól kezdve mindig mindent máshogyan csinálta. Talán én találtam ki az első címrekézbesített szórólapot, amit magam hordtam ki. Akkor még ez nem is volt ismert. Tustintával rajzoltam és szavamra nem emlékszem , hogyan másoltuk.
Akkor még nem volt számítógép, de volt lyukkártya, amit egészen másra is fellehetett használni, mint, amire kitalálták….a végtelenségig tudnám sorolni.
Ha nem tudsz kitalálni bármit, ami megkülömböztet a többitől, az esélyeid tizedére csökkenek, mert majd lesz, aki helyetted is kitalálja.
Sokan úgy gondolják, hogy ez a kreativitással megáldott emberek kiváltsága. Jó kifogás arra, hogy ne is gondolkozzunk.
Minden szakmában, minden iparágban ott van állandóan a változtatás lehetősége. Ez nem is lehet másképpen, mert ez egyben maga a fejlődés is.
Egy apróság is lehet a siker záloga. Csak annyi kell, hogy a vevő is észrevegye és meg is lássa a külömbséget.
„Sokan úgy gondolják, hogy ez a kreativitással megáldott emberek kiváltsága.”
Azzal azért egyet kell értenem, hogy ehhez kell egy adag kreativitás. Anélkül nem születnek új dolgok.
Ilyen Vienna nekem kettő is van! Mai napig használom őket! Amikor még nem volt internetbank, csekken fizetem be mindent – a nevem és a címem van az egyik pecséten. Azóta is használom néha, praktikus, hogy nem nyomódik a táskába dobva. Nem is tudtam, hogy ez a „hiányzó láncszem”!
fizettem – bocsánat
A cég weblapján olvastam:
„Nem rendeltetésszerű használat — vagyis ha a bélyegzőt nem emberek használták (pl. géphez kapcsolták), vagy nem bélyegzésre használták, vagy magasról leejtették, valamihez hozzádobták, megrongálták.” Ebből az idézetből is kiemelnék egy részt: „géphez kapcsolták”. Egy olyan készülék mechanikáját tervezgetem, amely körleveleket (vagy akár havi számlákat) hajtogat és borítékol, emellett ezen leveleket
szükség esetén el is tudja látni a megfelelő bélyegző lenyomattal. Namost, amennyiben szakszerűen elkészített befogómechanika fogadja a bélyegzőt, az esetben is elvész a garancia?
Utóirat: persze nyilvánvalóan nem is lesz szükség a garancia érvényesítésére, mert ezek a minőségi bélyegzők nem romlanak el (hacsaknem kopnak, mint minden ami használatban van – tényleg, miért nincsen koptatási teszt?), de mindenképpen le akartam írni a kérdésem.
Jó a kérdés, Joe bácsi. Ha az ügyfél 250 bélyegzőt rendelne, beleférne az árba, hogy kimenjünk megnézni a gépet, amibe integrálja a pecsétet, és megnéznénk, hogy — nyilván túlzok — nem 250 kg/négyzetcentiméter nyomással nyomja a papírra, hogy nem eshet-e ki a befogó szerkezetből, és a földre esve nem megy-e át rajta a targonca stb. Mivel egy-egy bélyegző esetén messze nincs akkora profit a terméken, hogy egy ilyen szemlét megfinanszírozzunk belőle, marad az a megoldás, hogy sztenderdizálunk, és azt mondjuk, hogy ha a vevő gépbe építi a bélyegzőt, akkor azt saját felelősségére teszi.
Olyan ez, mint amikor a mikrosütőre azt mondják, hogy csak otthoni használatra vonatkozik a garancia, büfé- vagy éttermi használatra nem, vagy olyan, mint amikor a garázskapura azt mondják, hogy ipari környezetben nem garanciális.
Amint tudok ennél jobbat, szólok, jelenleg ezek a korlátaink. Egyébként egyetértek: egy ésszerűen megalkotott szerkezetben valószínűleg gond nélkül működni fog, de mivel a hibátlan működéshez mindkét szerkezet tökéletességére szükség van, én pedig csak az egyikért — a saját termékemért — tudok felelősséget vállalni, ezen a határon nem merészkedek túl.
Köszönöm az érdekes kérdést!
Horváth Attila